Ugrás a tartalomra

Megpróbálják kicsiben – kísérleti zöldprojekt indul a Győri kapuban

Létrehozva
A 100 százalékban EU-s finanszírozású, kétéves ”pilot project” célja, hogy a szakemberek, a döntéshozók és a helybéliek a város egészére nézve érvényes tanulságokat vonhassanak le.
Kép
Fotók: Mocsári László

Péccsel összefogásban mintegy egymillió eurót nyert el Miskolc a 100 klímasemleges és intelligens város missziójában egy kísérleti projekt lefuttatására – derült ki a tárgyban szerda délután tartott városházi sajtótájékoztatón.

Mindez azt jelenti, hogy közvetlen európai uniós forrás, nagyjából 180 millió forint érkezik Miskolcra azért, hogy a klímasemlegességre való átállás folyamatát az épületenergetika, a közlekedés, a zöldfelület- és a hulladékgazdálkodás, valamint a fogyasztói szokások és a körforgásos gazdaság területén felgyorsítsa.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk: a borsodi vármegyeszékhely annak a száz európai városnak a közösségéhez csatlakozott 2022-ben, mely vállalta, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljon, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus visszafogását és az elnyelőkapacitások bővítését jelenti. 

Kiemelkedő lehetőség

– Miskolc számára kiemelkedő lehetőség, hogy bekerült az Európai Unió azon száz városa közé, amelyek részt vehetnek a klímasemleges és intelligens városok missziójában – tekintett vissza Veres Pál. A most bejelentett, „Az energiaátállási útvonalak modellezése Pécsett és Miskolcon” elnevezésű projekt kapcsán a polgármester a közös munka eredményességét hangsúlyozta.

Kép

A városvezető szerint Miskolc hosszú távú városszerveződési koncepciójának és zöld elköteleződésének ad nyomatékot a projekt első, kézzel fogható eredménye. Ami – tette hozzá – képes lehet a város teljes egészére vonatkoztatható kutatási adatokkal szolgálni. A miskolciak, az együttműködésbe bevont cégek és a konzorciumi partner Miskolci Egyetem tudását méltatva pedig úgy fogalmazott, ez nem csupán az önkormányzat missziója.

Veres Pál az önkormányzat kiemelt céljának nevezte, hogy fenntartható, gondozott, rendezett és zöld várost alakítson ki. Ennek érdekében – támasztotta mindezt alá – szereztek be nemrég hidrogénhajtású tesztbuszokat, dolgozták ki a Szinva Zöld Folyosó koncepcióját és költöttek tavaly csaknem 800 millió forintot a parkosításra és zöldítésre.

A legemberibb kísérletezés

Varga Andrea a projekt lényegének a lakossági részvételt tartja. Ahogy a jövő iránti elköteleződés és felelősségvállalás mentén azt az alpolgármester megfogalmazta: óriási lehetőség Miskolc számára, hogy az Európai Unió vérkeringésébe a tudásmegosztáson és a városokon átívelő együttműködéseken nyugvó projekt révén csatlakozhasson.

Az alpolgármestertől megtudtuk: az idén május elsejével rajtoló és 2026 április utolsó napjáig tartó program keretében a Thököly utca, az Újgyőri főtér, az Andor utca és a Szinva által határolt területen számos eltérő típusú épületet tudnak majd külön-külön is átvizsgálni az energetikai szakemberek.

Kép

A háztartásokon kívül legalább ennyire számítanak azonban a környék intézményeire, vállalkozásaira és civil szervezeteire is – szögezte le Varga Andrea, aki a „kísérlet” szemléletformáló erejét kiemelve elmondta még: a közlekedésszervezés újragondolása és a városrész zöldfelületeinek növelése legalább annyira a ”pilot project” céltűzései között található.

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.