Ugrás a tartalomra

Egy „15 perces” Miskolcon mi állnánk az origóban

Létrehozva
Saját jóllétünk, de az éghajlat szempontjából is előnyös volna, ha a koncepció nálunk is szárba szökkenne.
Kép
Fotók: Mocsári László

Ki ne szeretne lakóhelyén kevesebb autót, könnyen elérhető alapvető szolgáltatásokat, parkokat és jó levegőjű környezetet? – a költői kérdés kifejtős megválaszolását kínálja a „15 perces város” koncepciója, mely a közlekedés emberléptékűvé tételét és az autózás kiváltását állítja a várospolitikai intézkedések fő csapásirányába. Az elképzelés nemzetközi kiötlői szerint az lenne az ideális, ha minden, amire hétköznapjaink során szükségünk van (munka, ügyintézés, oktatás, vásárlás, egészségügy, szórakozás, kultúra), elérhető volna egy tizenöt perces sétával.

Az elmúlt évtizedekben a gépjárműforgalom Miskolcon is olyan mértékben nőtt meg, hogy a városvezetés szerint nálunk sem elodázható a „15 perces város” koncepciójának megvalósítása – derült ki azon a kedd délután tartott sajtóeseményen, ahol megtudtuk: mindennek szellemében – számos európai példából merítve – a nyár folyamán elkészítik az egyes városrészek szolgáltatásainak hazai viszonylatban egyébként egyedülálló ellátottsági térképeit.

Kép


Hogy legyen fogalmunk

A térképek nem pusztán a város tervezéséhez és a városvezetők döntéseinek megalapozásához szolgáltatnak majd kapaszkodót, de csakhamar a fejlesztések társadalmasításának az eszközeivé is válhatnak, hiszen az interaktív beruházási térképhez, a MiMaphoz hasonlóan – ecsetelte a fejlesztésért felelős alpolgármester – a lakosság át tudja majd tekinteni és össze tudja vetni azt személyes tapasztalataival.

Szopkó Tibor úgy véli, hogy a 2019-ben felállt városvezetés azon célja, melynek mentén Miskolc húsz éven belül hazánk „legélhetőbb nagyvárosává” válhat, azt feltételezi, hogy az Európai Unióból érkező források annak alapos és mélyreható ismeretében landoljanak a szomszédos vagy épp az egymástól egészen távol eső városrészekben, hogy az ottaniak milyen funkciókban szenvednek hiányt, és mekkora távolságokat küzdenek le mindennapi teendőik közepette.

Kép

Miután a miskolciakat – fűzte hozzá a várospolitikus – jól érzékelhetően érdeklik a környezetükben zajló és tervezett fejlesztések, úgy rendkívül fontos, hogy mostani vállalásukkal is „a részvételiség logikáját” erősítsék a településen. Szopkó Tibor végezetül kiemelte a feltérképezésért felelős Főépítészi Kabinet munkáját.

Terítik a képeket

Az elmúlt négy és fél esztendőben fiatal kollégái révén megannyi újfajta megközelítéssel szembesült a város főépítésze saját bevallása szerint. Az irodájában tartott programismertetőn Szunyogh László elárulta: térinformatikai szoftverek segítségével láttak hozzá a vármegyeszékhely amolyan "hőtérképes" detektálásához. Az iskolákat, óvodákat, bevásárlóközpontokat, gyógyszertárakat és a bankokat már jól látják, de rövidesen sorra kerülnek a parkok, sportpályák, szabadidős terek is. 

Kép

Tetemes segítséget jelenthet – hangsúlyozta a városházi szakember –, hogy a 100 klímasemleges és intelligens város missziójában elnyert kísérleti projekt révén a Győri kapuban nemsoká egy ennél is részletesebb atlaszt tudnak majd felrajzolni. A fenntartható, gondozott, rendezett és zöld városrészek záloga lehet tehát, ha a saját mozgásunkra immár felülről is rápillanthatunk majd.

A részletes és átfogó ellátottsági térképeket várhatóan az ősz beköszöntével bocsáthatják majd a lakosság rendelkezésére.

Ez is érdekelhet

Így védekezhetünk a levéltetvek ellen
Környezet
Van, ahol már megjelentek a kártevők.
 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.