Az elsőfokon eljárt Miskolci Járásbíróság ítéletében megállapított tényállás szerint 2018. június 11-én a hajnali órákban a Majláth telephely fővágányán egymáshoz kapcsolva hátrahagyott és leállított, egyenként 10 tonna súlyú vasúti kocsik légfék rendszeréből a levegő elszökött, amelynek következtében azok a Dorottya utca irányába enyhén lejtős pályaszakaszon megfutamodtak. A vasúti kocsik a vágányzáró sorompó használatának hiányában áttörték a telephely Dorottya utca felőli, zárt állapotú kapuját, ezáltal a nyílt vasúti pályára jutottak. Ezt követően a végállomásig tartó, mintegy 2 km-es útszakaszon 20-40 km/h sebességre gyorsultak fel, majd – kitörve az ütközőbakot – nekiütköztek a villamosmegállóból éppen induló és az Árpád út irányába szabályosan továbbhaladni szándékozó villamos jobb oldali, középső részének - írja a Miskolci Törvényszék.
Tavaly áprilisban adtunk arról hírt, hogy a Miskolci Járásbíróság ítéletet hirdetett annak a három vádlottnak az ügyében, akiket a lillafüredi kisvasút „elszabadulása” és villamosnak ütközése miatt a módosított vád szerint közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétséggel vádolt meg az ügyészség.
Ahogy azt a mostani közleményben felidézik: a baleset során a villamos utasa nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az összekapcsolt vasúti kocsikkal való ütközés közvetlenül veszélyeztette a villamosvezető életét, testi épségét és veszélyeztette a Miskolc, Kiss Tábornok utca érintett útszakaszán zajló közúti közlekedésben résztvevő személyek életét és testi épségét.
A járásbíróság a szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy nem volt konkrétan leszabályozva a kisvasutat üzemeltető vállalatnál az egyes dolgozók pontos feladatköre, a munkavállalók szokásjog alapján végezték feladataikat, ezért a vádlottak büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható a baleset bekövetkeztében. Erre figyelemmel a vonatvezetőt és a forgalmi szolgálattevőt bizonyítottság hiányában, míg a tartalékos mozdonyvezetőt bűncselekmény hiányában felmentette.
Az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a Miskolci Törvényszék az elsőrendű vádlottat (akire a közlemény vonatvezetőként hivatkozik -- személye nem azonos a mozdonyvezetővel! - a szerk.) bűnösnek mondta ki közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés vétségében, ezért őt két évre próbára bocsátotta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokon eljáró tanács álláspontja szerint – támaszkodva a szakértői megállapításokra és elfogadva az idegenkezűség lehetőségének kizártságát – kizárólag emberi magatartásra, mulasztásra visszavezethető okból oldhatott fel a kézifék, következtetése alapján az elsőrendű vádlott mulasztása, a kézifék nem teljes betekerése, behúzása okozta a légfék rendszerből a levegő távozását, mely aztán a baleset kiváltó oka lett.
Az ítélet nem jogerős - zárul a közlemény.
Érdeklődésünkre, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, a Miskolci Törvényszék az alábbit közölte:
"A Be. 615. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a másodfokú bíróság ellentétes döntést hoz az elsőfokú bírósággal, a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz. Jelen esetben az elsőrendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére, ezért még nem lehet tudni, hogy az ügy harmadfokon folytatódik-e."
