Egy érdekes, a mesterséges intelligencia (MI) által készített filmet mutatott be a közönségnek Brézai Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársa hétfőn este, mielőtt elindította a beszélgetést. Ebben Gárdonyi Géza, az Egri csillagok regény szerzője, Bródy Sándor íróval találkozott és sétált Eger utcáin. Az elképzelt és egyben lehetséges jelenet – hiszen mindkét alkotó ugyanakkor élt – méltán idézte fel a híres írót.
– Dédapám arcát nagyon nehéz lehet ábrázolni, mert művei sokkal többet mutatnak meg abból – mondta Keller Péter, aki Gárdonyi Géza életművének és hagyatékának gondozója. Dr. Cs. Varga István szerint akárhogy ódzkodunk az MI-től és a technikai újdonságoktól, tény, hogy aki megtanulja, előre léphet a munkájában is.
A nemzet lelkét nemesítse
E kis előhang után kezdtek bele a családi és egyben történelmi krónika tárgyalásába a beszélgetőpartnerek. Elhangzott, hogy a Gárdonyi-kultusz nem kifejezetten Egerhez kötődik, hanem természetesen jelen van például a Dunántúlon is. Mégis megállapították, hogy újra és újra visszaesik az író iránti érdeklődés, ha elmúlik egy-egy évforduló.
– Egy leszármazott lehetőségei korlátozottak – mondta Keller Péter, aki felelevenítette, hogy Gárdonyi Géza több mint húsz településen élt, közöttük Miskolcon is, ezért viseli Hejőcsabán művelődési ház és általános iskola is a nevét. – Mindazonáltal dédapám célja az volt, hogy egy nemzetet szolgáljon. Arra tette fel az életét, hogy egy nemzet lelkét nemesítse.
Tizenkilenc évesen
A beszélgetés során fény derült arra is, hogy Erkel Ferenccel, Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítőjével egy sakk-körben találkozott.
– Erkel elmondta neki, hogy nem akart pályázni zeneszerzőként, de rázárták az ajtót, amíg meg nem írta a Himnusz zenéjét – mondta el a dédunoka, aki ezután csodálattal tárta fel dédapja titkát, miszerint az Álmodozó szerelem című regényét mindössze tizenkilenc évesen írta. – Nagyon fiatalon jutott el oda, hogy ha rendezni akarja az életét, akkor előtte meg kell bocsátania mindenkinek. Borzasztóan tisztelte az olvasót, ezért fontos volt számára, hogy ne mondjon el olyat, amire az olvasó is rá tud jönni. Írásai példabeszédek voltak.
Keller Péter, aki hozzátette, dédapja tizennyolc évesen határozta el, hogy Jézust fogja követni.
– Gárdonyi sokaknak példát mutatott szellemiségével és életével – mondta dr. Cs. Varga István, aki miatt ketten is eljöttek a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár programjára. Móritz Miklósné Zsuzsa már az egyetem óta ápol barátságot az irodalomtörténésszel. Mint elmondta, férjével együtt ismerkedtek meg vele a debreceni egyetemen, ahol orosz, latin és magyar szakosok voltak: ,,Nagyon szeretem az előadásait, mert hatalmas tudás van a fejében, és nagyon színesen adja elő a mondandóját.”
– Édesanyám neve Ida volt, így nekem nagyon kedves az Ida-regény, de valójában minden művét szeretem Gárdonyinak – mondta Kőmíves István, aki nyugdíjasként fontosnak tartja a kulturális programok látogatását.
