A diákok 20 órától SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról, de nyomon követhetők az eredmények a Facebookon is.
    
Idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. a fővárosban a Budapest parkban szervezte meg a Pont ott partit, ahol számos felsőoktatási intézmény és az OH is információs pulttal várta az érdeklődőket.
    
Az országban számos helyszínen szerveztek eredményváró rendezvényt, a főváros mellett Egerben, Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Győrben, Kecskeméten, Salgótarjánban is tartanak Pont ott Partit.

Pontszámítás

Az idei felvételin is maximum 500 pontot lehetett elérni: legfeljebb 200 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért. Ezeknek az egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolták. Az érettségi bizonyítványban szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, (illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni.

Az érettségi pontokkal további 200 pontot lehetett szerezni, ezt két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki. Illetve 100 többletpontot lehetett kapni például az emelt szintű érettségi vizsgaeredményéért (amennyiben abból számítják az érettségi pontot), nyelvtudásért, tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeredményekért.

Mi határozza meg a ponthatárt?

A magasabb vagy alacsonyabb bejutási ponthatárok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. A ponthatárokat tehát most alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van, és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Magas lehet a ponthatár ott, ahova sok magas pontszámú jelentkező akar bejutni, de ott is, amelyre nagyon kevés (1–5) embert vesznek fel, és nagyon kevesen jelentkeznek rá magas pontszámmal.

A gazdálkodási és menedzsment szak a lista élén

Az Eduline idén is összesítette, hogy melyik 10 szakra jelentkezett a legtöbb felvételiző:

gazdálkodási és menedzsment (14 375 jelentkező)
kereskedelem és marketing (9802 jelentkező)
pszichológia (7174 jelentkező)
ápolás és betegellátás (7153 jelentkező)
mérnökinformatikus (6666 jelentkező)
jogász (5641 jelentkező)
pénzügy és számvitel (5441 jelentkező)
kommunikáció- és médiatudomány (5387 jelentkező)
nemzetközi gazdálkodás (5146 jelentkező)
programtervező informatikus (4918 jelentkező)

Idén 126 ezer diák adta le a jelentkezését valamelyik magyar főiskola vagy egyetem képzésére, ez 27 ezerrel több, mint a tavalyi évben.