Az év legfényesebb hullócsillagzáporát csodálhatjuk meg

A Perseidák érkezése kapcsán a Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgáló különleges ingyenes programokkal készült. A Magyar Csillagászati Egyesület egy hetes Csillagok Alatt országos rendezvénysorozatához kapcsolódóan interaktív bemutatót, csillagászati, űrkutatási témában kérdezz-feleleket és rövid előadásokat tartanak hétfőn, azaz ma 18 óráig a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében. 

Ezt követően 20.30-tól távcsöves bemutató lesz a Generali Aréna épülete előtt, a csillagvizsgáló szakkörvezetői és a Miskolci Amatőrcsillagászok Észlelő Köre Egyesület tagjai vezetésével. Az 1999-es napfogyatkozás huszonöt éves jubileuma kapcsán a hullócsillagok mellett napfoltokat is fognak mutatni. Augusztus 16-án, pénteken pedig Csillagparty-t rendez a csillagvizsgáló. 20 órától Győrfi László fog előadást tartani a Szaturnuszról. 

Űrtörmelék okozza

- Hullócsillagnak nevezzük, amikor másodpercek alatt átsuhanó fényes felvillanást látunk az égen. Jól megkülönböztethető a műholdaktól, repülőktől, drónoktól és minden egyéb fényforrástól – nyilatkozta portálunknak Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgáló szakkörvezetője. 

- A hullócsillag jelenséget az okozza, hogy a Föld légkörébe belépett valamilyen űrtörmelék. Ez a nagy sebességből adódóan a súrlódás hatására elkezd felizzani és viszonylag nagy területen felhevíti a légkört – fűzte hozzá. 

Elmagyarázta, hogy, amikor a világűrben kering ez a kőzettörmelék, akkor meteoroidnak hívják. Amikor belép a Föld légkörébe, onnantól kezdve a jelenségnek meteor a neve. Ami pedig lehullik a Földre és a kezünkbe tudjuk venni, mint egy követ, azt meteoritnak nevezzük. A nagyméretűek képesek krátert is ütni a kék bolygó felszínében, de ez viszonylag ritka. 

Tűzgömbök is jöhetnek

- A görög mitológiából eredeztethető a hiedelem, hogy a hullócsillagok teljesítik a kívánságokat. Az ókori görögök abban hittek, hogy, amikor látnak egy hullócsillagot, az istenek lejönnek az égből és beleavatkoznak az életükbe, sorsukba, így lehetőségük van kívánni is tőlük – árulta el a szakkörvezető. 

- Ha egy meteor eléri a Vénusz fényességét, akkor tűzgömbnek nevezzük, hogyha pedig nagyon fényes és hanghatást is kelt, akkor bolidának. A Nap és a Hold után a Vénusz, vagy népi nevén az Esthajnalcsillag az égbolt legfényesebb égitestje. A tűzgömbök zöldek, vagy ritkábban pirosak is lehetnek. Ezt az az elektromágneses sugárzás okozza, amely felszabadul a meteorok légkörbe érkezésekor és ionizálja a nitrogént, vagy az oxigént. Attól függően, hogy a Föld légkörébe mennyire mélyen képes behatolni a meteor, a tűzgömb fénye lehet zöld, kék, piros, vagy más színű – említette meg. 

Kifejtette, hogy a meteorrajok az évnek más-más időszakához kötődnek és az északi, illetve a déli féltekén egyaránt rendszeresek. Összesen legalább 20-30-ről tudunk. Ennek az az oka, hogy jellemzően az üstökösök azok, amelyek a Nap körüli elnyújtott ellipszis pályájukon elszórják a belőlük kiáramló fagyott gázok törmelékét. Az üstökösök pedig bizonyos időközönként közelítik meg a Föld pályáját és, ha nagyon közel jutnak hozzá, akkor ott „csillaghullás” alakul ki. 

Távcső nem szükséges

- A Perseida meteorzáport a Swift-Tuttle üstökös okozza, amelynek 133 év a keringési ideje és a naprendszer bolygóinak pályájára majdnem merőleges pályán kering. A Swift-Tuttle nagyméretű üstökös és nagyon közel jön a Föld pályájához, ezért erős csillaghullást okoz. A Perseidák a nevüket azonban a Perseus csillagképről kapták, mert látszólagosan onnan indulnak ki. Viszont a hullócsillagokat nem pont a csillagképnél, hanem tőle kicsit távolabb érdemes keresni. A Perseus nyáron, éjfél környékén a horizont közelében található, de a Perseidákat ebben az időpontban a horizont tetején láthatók – tudatta. 

- A hullócsillagokat szabad szemmel ajánlott megfigyelni fényszennyezéstől mentes helyről, mert nincs idő arra, hogy odafordítsuk a távcsövünket, amikor érkeznek. A maximumuk idején egy óra alatt körülbelül 50-80 látható belőlük, ha a teljes horizontot szemmel tartjuk. A hullócsillagzáporok a maximumukat megelőzően és azt követően másfél-két hétig láthatók – részletezte. 

Megosztotta, hogy az északi féltekéről jól láthatók januárban az Éta Aquaridák, áprilisban a Lyridák, novemberben a Leonidák és decemberben a Geminidák is. A Leonidák 33 évente nagy aktivitást mutatnak, egy óra alatt kétszáz-háromszáz meteor jelenik meg az égen. Ez legközelebb 2030-2033 környékén várható.