Ugrás a tartalomra

Áprilisban teljesíthetik kívánságainkat a hullócsillagok

Létrehozva
Hamarosan tetőzik a Lyridák meteorraj, amit még másfél hétig láthatunk az égen.
Kép

Az április különösen gazdag látványos égi jelenségekben. Bolygóegyüttállások mellett, ilyenkor érkezik az egyik kevéssé ismert meteorraj, a Lyridák. Így, ha kitisztul az ég, esélyünk van hullócsillagokat elcsípni az éjszakai égbolton, hátha egy-egy kívánságunk teljesül. 

A Merkúr és a Vénusz együttállására április 19-én, pénteken lehet számítani, reggel 8-kor a nappali égbolton, ezért a jelenség megfigyeléséhez speciális eszközök szükségesek. A Jupiter és az Uránusz már jelenleg is szorosan egymás mellett látható és április 21-én, vasárnap 20.50-kor beszélhetünk majd együttállásukról. A Nap közelsége nehezítheti megfigyelésüket, de jó minőségű fényképezőgéppel szép csillagászati fotókat lehet majd készíteni róluk. Végül április 15. és 29. között látható a Lyridák meteorraj, amelynek április 22-én, hétfőn lesz a maximuma – tudtuk meg a Magyar Csillagászati Egyesület Égi Kalendáriumából. 

Szépséges a bölcsőjük

- A Lyridák meteorraj látszólag a Lyra, azaz a Lant csillagképből indul ki, és a Thatcher üstökös szétszórt anyagából keletkezik. A Lant többek között azért érdekes, mert ebben a csillagképben található a Vega nevezetű fényes csillag – hívta fel a figyelmet Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője.

- A Vegához viszonyítva kezdték el a csillagászok az égitestek fényesség osztályozását meghatározni, ami az emberi érzékeléshez alkalmazkodó logaritmikus skála. Az értékeket magnitúdóban fejezik ki, a Vegánál halványabbak fényerőssége pozitív, a fényesebbeké negatív számokban mérendők. Tőle fényesebbek például a -12-es telihold, a -4 magnitúdójú Vénusz, a -2-es Jupiter, vagy a – 1,5-es Szíriusz – fejtette ki.  

Hozzátette, hogy szintén a Lant csillagképben található egy nagyon szép fényes duplakettős csillagrendszer, amelyben két csillag egymás körül kering, de még azoknak is van egy-egy kísérője. Itt helyezkedik el továbbá a fényes M57-es Gyűrűs-ködként ismert planetáris köd. A planetáris ködök a haldokló csillagok egyik végállapota. Ebben az esetben egy fehér törpe csillaggá alakult egy korábbi vörös óriás csillag, ledobott gázburka pedig a csillag körül létrehozta a Gyűrűs-ködöt. Ezt a csillagot Gothard Jenő magyar csillagász fényképezte le először.

Csillagközi törmelék

Elmagyarázta, hogy a meteorrajok üstökösökhöz, vagy kisbolygókhoz köthetőek, amelyek meghatározott pályán keringenek, ezért térnek vissza az évnek azonos periódusában. A meteorrajok valójában a pályájukon szétszórt kőzettörmelékből alakulnak ki, amelyek a Föld légkörébe belépve elégnek és hullócsillagnak tűnnek. 

- Az, hogy a hullócsillagoktól kívánunk az ókori görögöktől eredeztethető, akik azt gondolták, hogy a hullócsillagok érkezésekor lejönnek az Olimposzról az istenek a Földre, beavatkoznak az emberek életébe, akik esetleg kérhetik életük jobbulását – osztotta meg Romenda Roland. 

A szakkörvezető elmondta, hogy bár sok hullócsillagzápor van, talán a három legismertebb: a Swift-Tuttle üstököshöz kapcsolódó augusztusi Perseidák. Az elsőként felfedezett Halley üstököshöz tartozó októberi Orionidák. Valamint a novemberi Leonidák, amely a Tempel-Tuttle üstökösből eredeztethető. A Leonidák érdekessége az, hogy 33 évente hatalmas kitörést tud okozni. Néhány óra alatt, akár több száz hullócsillag lehet ilyenkor az égen. 

Ez is érdekelhet

Derült, napos, száraz idő várható vasárnap
Környezet
Tipikus nyári vasárnapban lehet részünk, még a szél is lecsendesül.
Derült, száraz, napos idő várható ezen a nyári csütörtökön
Környezet
A napsütés mellett helyenként megélénkülhet a szél a keleti országrészben.
Pünkösdhétfőn visszatér a napsütéses idő
Környezet
Egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, délután már nagyrészt napos időre számíthatunk.
Csütörtökön életbe lépett a nyár első hőségriadója
Környezet
Vasárnap éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.