Ugrás a tartalomra

Utolsó kenet a betegek világnapján?

Detzky Anna
Utoljára módosítva
2024. február 13. kedd 08:33
A betegek kenete a katolikus egyház egyik szentsége, aminek gyógyító erőt tulajdonítanak. Közismertebb nevén ez az utolsó kenet, de az elnevezés valójában téves.
A betegek kenetét mutatja Molnár Attila atya. Fotók: Juhász Ákos

Vasárnap tartották a betegek világnapját Miskolcon is. A február 11-ei jeles nap egy különleges Mária-jelenéshez és csodás gyógyulásokhoz kötődik. Ilyenkor a katolikus egyház kiszolgáltatja a szentmise végén a betegek kenetét a híveknek. A világnap kapcsán egy római katolikus kórházlelkésszel beszélgettünk erről a különleges szentségről. 

A Lourdes-i Szűz napja

- 1858. február 11-én egy délnyugat-franciaországi faluban, Lourdes-ban egy kislány elindult az anyukájával és a barátnőjével rőzsét szedni. A patakon átkelve, a szemben lévő barlangban észrevett egy gyönyörű, fehér ruhás hölgyet kék derékkötővel – idézte fel Molnár Attila atya, a Mindszenti Plébánia kórházlelkésze, aki a Semmelweis és a Szent Ferenc Tagkórházban teljesít szolgálatot.  

Az atya elmondta, hogy csak a kislány látta a nőt, a többiek nem és kiderült, hogy Szűz Máriáról van szó. A helybéli orvos és plébános egyre inkább hitt a lánynak és a Szűzanya még harmincszor megjelent neki. Mária arra kérte, hogy buzdítsa az embereket, hogy térjenek meg és imádkozzanak. A Szűzanya jelenésének helyén, a barlangban forrás fakadt, amelynek a vize gyógyhatású. Azóta évente körülbelül ötmillió látogató érkezik a híres Lourdes-ba, ami a világ egyik leghíresebb Mária-kegyhelye és keresztény zarándokközpontja lett. 

Gyógyító, megtisztító erő

- Érdekelne egy olyan kutatás, amely azt vizsgálja, hogy a vallásos megnyilvánulások, hogyan jelentkeznek fiziológiailag egy betegnél és miképpen segítik a gyógyulását – vetette fel a kórházlelkész, aki rendszeresen kiszolgáltatja a betegek kenetét. Majd hozzáfűzte, hogy papként személyes tapasztalata van például arról, hogy többen megkönnyebbülve távoznak a gyóntatószékből. Sőt olyan esetről is beszámolt, amikor egy daganatos beteg a kenet felvétele után lett jobban. 

Kenet, díszes tégelyben.

Az utolsó kenet elnevezés onnan ered, hogy legtöbbször haldoklók számára kérik. 
- Az Úr Jézusnak az volt a szándéka, hogy továbbadja a gyógyító hatalmát az általa alapított keresztény közösségnek. Ő általában nem olajjal, hanem kézrátétellel gyógyított, vagy a szava is elegendő volt hozzá – ismertette Molnár Attila atya. Aztán elmagyarázta, hogy a betegek kenete lényegében Krisztus gyógyító aktusának a folytatása. Azok számára pedig, akik haláluk előtt nem tudják meggyónni a bűneiket, a végső megbocsátás eszköze lehet. 

– Az olajat az egyházmegye püspöke, vagy érseke áldja meg évente egyszer nagycsütörtökön olajszentelési mise keretében. A főpásztor az apostolok jogutódja. A plébánosok pedig ebből választják ki a keresztelendők olaját, bérmálásra a krizmát és a betegek kenetét is – sorolta.

Molnár Attila atya kórházlelkész

Vigasz a hozzátartozónak

Zárásképpen a kórházlelkészi hivatás szépségeiről és terheiről beszélgettünk. 
- Bizalmat érzek sokszor, mind a betegek, mind a hozzátartozók részéről, ami sokat jelent. Az intenzív osztályon fekvő covidos betegek mellett azonban nekem is össze kellett szednem a hitemet, hogy ami közöttünk történik, az nem a kölcsönös kommunikáció terméke, hanem valami természetfölötti. A legnehezebben azt éltem meg, amikor a gyermeküket elveszítő szülőkkel beszéltem. Számukra a melléjük állás és a megértés volt megerősítő – árulta el az atya. 
Végül megosztotta velünk, hogy rendszeresen jár szupervízióra. Kikapcsolódásképpen pedig szívesen túrázik és kerékpározik. Játszik gitáron, szintetizátoron és a PáterRock formációban dobol, illetve zenét szerez. 

További hírek

Olvasnivaló