Ugrás a tartalomra

Jön a szén-dioxid-adó, vannak, akik nem örülnek

Létrehozva
Reagáltak a kormány által július 17-én bejelentett szén-dioxid-adóra az építőanyag-gyártókat tömörítő szövetségek. Ami közös a véleményekben: pénzügyileg nem kigazdálkodható a jelen gazdasági környezetben, emellett jogi szempontból is aggályos.

A kormány július 17-én újabb adónemet vetett ki az iparvállalatokra: ezúttal azokra, akik szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül, és legalább 10 ezer tonna CO2-t bocsátanak ki évente. Velük tonnánként 40 eurót fizettetnének, ha pedig a térítésmentesen kapott CO2-egységeiket a nemzetközi vagy hazai piacon értékesítik, a piaci ár 10 százalékát kell befizetniük a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság számlájára (jelenleg egy kvótaegységet 90 euró környékén lehet megkapni) - számol be a tervezetről a HVG.

Az adó a cementipar esetén 18-19 milliárd forintot tehet ki, de fizetnie kell a kerámialap- és téglagyártóknak (pl. Leier, Zalakerámia, Wienerberger), üveggyáraknak (Orosházai Üveggyár), acélipari szereplőknek (Dunaferr), petrolkémiai cégeknek (MOL) és a vegyiparnak (Borsodchem) is. Összességében több száz milliárd forint bevételt várhat a kormány az új adónemtől. A tranzakciós díjból várható bevétel mértékét nehéz megbecsülni, mert a vállalatok nem teszik közzé, pontosan mennyi kvótát értékesítettek egy adott évben, de ennek az összege is több milliárd forintra tehető legalább - írják.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke a HVG kérdésére közölte: előzetesen is megállapítható, hogy a kormányrendelet által bevezetett tranzakciós díj és szén-dioxid-adó hatásaként jelentősen növekszik a szabályozással érintett építőanyag-gyártó vállalkozások gyártási költségszintje. Ezzel párhuzamosan az importált termékek gyártóit nem érintik ezek a költségek. „Tagságunk számára alapvetően fontos a hazai szakemberekkel, hazai gyártó bázison és – ahol csak lehet – hazai nyers- és alapanyagokból előállított építési termékek kínálatának megtartása, szélesítése, mivel jellemzően és elsősorban a belföldi, hazai piacot tekintették és tekintik elsődlegesnek”

A HVG szerint a kormány tehát minden erejével azon van, hogy elsorvassza a hazai építőanyag-gyártást, csak azért, mert az külföldi tulajdonban van, magyar emberek ezreinek a munkahelyét veszélyeztetve ezzel.

Borítókép: HVG

Ez is érdekelhet

A jogász válaszol: Munkavállalói (dolgozói) felmondás
Gazdaság
Miskolci olvasónk határozott idejű munkajogviszonyát felmondással szeretné megszüntetni. Kérdezi, hogy milyen lehetőségei vannak erre?
Autóipari szereplők az átalakulás korában
GazdaságMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Első alkalommal szervezte meg a BOKIK Észak-Magyarországi Autóipari Klasztere a Drive Brunch elnevezésű eseményt, amit csütörtökön tartottak meg a Népkerti Vigadóban.
További beruházásokra van szükség a miskolciak szerint a város fejlődéséhez
GazdaságMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Derül ki a BOKIK májusi, 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Meglepő helyen tűnt fel a Miskolcra látogató Kemény Dénes
GazdaságMiskolcSport
A magyar vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitányával szerda délelőtt a BOKIK székházában találkozhattak az érdeklődő cégvezetők.