Kriza Ákos polgármester beszámolójában részletesen szólt az elmúlt évek eredményeiről, és ismertette az előttünk álló időszak városépítő programját.

Minden beruházást be kell fejezni

Kriza Ákos programszerűen számolt be arról, hová szeretnének eljutni a következő évtized végére, 2030-ra. – Tudjuk, hogy mit akarunk, és nagyjából azt is látjuk, hogy mindezt hogyan tudjuk megvalósítani – fogalmazott a polgármester, aki történelmi időknek nevezte a mostanit, amivel élni kell. – Érezzük, hogy ma a 21. század Miskolcának megépítésére nyílt lehetőségünk.

1

És milyen lesz ez a város? A választ, a Miskolc 2030 három nagy pillére köré csoportosíthatjuk:

• az első pillér, a megkezdett vagy már belátható távolságba került beruházások, a nagy városrészi fejlesztések sikeres befejezése, megvalósítása, lebonyolítása, amelyek gerincét Orbán Viktor miniszterelnökkel tisztáztak a Modern városok programban
• a második pillér programelemei azon célok mentén fogalmazódnak meg, amelynek eredményeként Miskolc 2030-ra a környezettudatos, vagyis a zöld városi létezés, és az okos várossá válás minden feltétele megvalósul. Olyan várossá válik, ahol jó lakni, ahonnan nem el-, hanem ahova visszavágynak az emberek
• a harmadik pillér pedig egy világos cél mentén szerveződik, és ez nem más, minthogy Miskolc 2030-ra a legbiztonságosabb megyei jogú város legyen.

Olyan élhető városról beszélt Kriza Ákos, „amelyben élni egyet jelent a kulturált ember környezeti, és közösségi beteljesedésével”.

Minden megkezdett, vagy már belátható távolságba került beruházást sikeresen be kell fejezni – húzta alá a városvezető. A teljesség igénye nélkül néhány nagyobb fejlesztés: megépül a Miskolctapolcai Strand második üteme, ősparkkal, csónakázó-tóval, sétányokkal, utakkal – ezzel a beruházással Miskolc bekerül a világ fürdőkultúrájának elitjébe, hangoztatta a polgármester. Újjáépül eredeti formájában a Diósgyőri vár, ami Közép-Kelet Európa legnagyobb rekonstruált várkomplexuma lesz. Megújulnak a vár környékén az utcák és a terek is. A 21. századi közösségi funkcióknak megfelelően újjáépítik a főteret, vagyis a Szent István teret: egyszerre lesz korzó, rendezvénytér és pihenőpark a Szinva ölelésében, ahol minden korosztály élvezettel pihenhet, szórakozhat.

Elkezdődik aztán a történelmi Avas megújítása, újjáépül a kilátó is – így a kilátótól lefelé a történelmi Avas és a Szent István tér egy egységes, lüktető, borászati, gasztronómiai és szórakozási centrumává válik Miskolcnak.

Elkezdődött az Y-híd közbeszerzése is, továbbá a Miskolc-Kassa autópálya 3 éven belül valósággá válik. Ezeken kívül még több mint 100 oktatási, egészségügyi és egyéb, városszövetet megújító beruházás lesz, amelyek mind részét képezik a Miskolc 2030 program első nagy, beruházási pillérének.

Okos és zöld város: az energiafüggetlenség gazdasági versenyelőny lesz

Az okos, intelligens hálózatok nem bonyolítják, hanem éppen ellenkezőleg: könnyen használhatóvá teszik a várost; a szolgáltatások hatékonyabbak, takarékosabbak, és környezetbarátabbak, vagyis kevésbé szennyezőek, és kevésbé károsak lesznek az ember és természeti környezete védelmében. Ez együtt maga a fenntarthatóság. – Jók az alapjaink: ha csak az energiafelhasználásból indulunk ki, akkor elmondhatjuk, hogy Miskolc ma is a zöld energia, a geotermia legnagyobb használója a magyarországi városok közül – emelte ki Kriza Ákos, hozzátéve: 2030-ig a gazdaság, a közlekedés, az életkörülmények, a környezet is smarttá, vagyis okossá kell váljon.

Mindennek egyik fontos alapja az oktatás és a kutatás. – Miskolcon minden feltétel adott arra, hogy 2030-ra az egyetem egyfajta „Jövőegyetemmé” váljon, amely szervesen kapcsolódik a város innovációinak hálózatába, okos működtetésébe. Leendő mérnökeink, pedig egyszerre indulhatnak majd el a start up-ok világába, vagy a város okos hálózatainak működtetése felé – mondta.

A polgármester azzal folytatta, hogy naperőmű-telepítésekkel, és a megújuló energiaforrások használatának bővítésével 2030-ra jelentős károsanyag-kibocsátás csökkenést szeretnének elérni. – Ami fantasztikus lehetőség számunkra: akár 100 százalékos energiafüggetlenséget érhetünk el a következő évtized végére a város intézményei és cégei esetében. Ez komoly gazdasági versenyelőny lesz a 21. századi települések versenyében – hangsúlyozta Kriza Ákos.

2030-ra Miskolc lesz a legbiztonságosabb megyei jogú város

– Ebben engem nem fog senki megállítani – emelte ki a harmadik pillérre, a közbiztonság további javítására rátérve a városvezető. Sorolta: 2020 végére teljes térinformatikai rendszert építenek ki Miskolcon, 800 intelligens kamera áll szolgálatba és ehhez illő méretű diszpécser szolgálatot állítanak rendszerbe. A rendészeket továbbképzik, szorosabbra fűzik a kapcsolatot a rendőrséggel, folytatják a nyomornegyedek felszámolását, „Miskolcon 2030-ra szinte ellehetetlenítjük a bűnözők életét”.

„Ez tehát a három pillére a Miskolc 2030 programunknak. És ehhez kiszámíthatóságot ígérünk a városvezetésben, stabil fejlődést a városban, s mindezek által biztos jövőt az elkövetkező évtizedekben, talán évszázadban is” – fogalmazott Kriza Ákos.

2002-2010 – Munkanélküliség, adósság, romló életkörülmények és morál 2002-2010 között

Kiszámíthatóság, fejlődés, biztos jövő – ezek azok, amik biztosan nem voltak meg 2002 és 2010 között városunkban – értékelte a kormányváltás előtti időszak teljesítményét Kriza Ákos, hozzátéve: „a kádári szocializmus acélvárosa, az ország második legnagyobb lélekszámú települése a rendszerváltozás után nemcsak a borsodi, de az egész Észak-magyarországi válságrégió központja lett; leszakadása 25 éven át tartott”. Hozzátette: a helyi nehézipar bedőlésével óriási lett a munkanélküliség, az elszegényedés, 2010-re a csőd szélére került Miskolc: 36 milliárdos adósságot halmozott fel a város. A munkanélküliség 2002 és 2010 között a KSH adatai alapján 50 százalékkal nőtt, és 2010-re meghaladta a 12 ezer főt. Hiába adott a város két szocialista minisztert is, Miskolcot „rendre elkerülték a jelentősebb, munkahelyteremtő beruházások” – „még a messiásnak hitt almazselé gyár is csak álom maradt”, fűzte hozzá fanyar mosollyal a fideszes polgármester.

Munkanélküliség, szegénység, társadalmi lecsúszás, a közösségi önbecsülés hiánya, a morál és a rend megbomlása – ez a folyamat ment végbe Kriza Ákos meglátása szerint 2002 és 2010 között Miskolcon. – Gombamód szaporodtak a nyomortelepek, ezeket és környéküket birtokba vették az együttélés normáit betartani képtelen emberek, a bűnözők, a nyomor vámszedői, az uzsorások és a drogüzérek – sorolta, ismertetve azt is, hogy 2006-ban már 13 ezer regisztrált bűncselekmény történt a városban; napi 35-36, ez azt jelenti, hogy 40 percenként egy bűncselekményt követtek el Miskolcon… A „fészekrakóknak” „köszönhetően” pedig az Avas lett az ország egyik legrémisztőbb lakótelepe, folytatta a városvezető.

A „szürreális rendetlenségre” egy újabb példát is hozott Kriza Ákos: a városi ügyeket illetően nem létezett központi iktatás – s ha ez hiányzik, akkor nincs valódi közigazgatás sem. – El lehet képzelni, mennyire voltak átláthatóak az önkormányzat és cégeinek az ügyei és velük együtt a város dolgai. Semennyire! A Miskolc Holdingban átláthatatlan ügyletek zajlottak, a városi cégek állapota katasztrofális volt, miközben a vezetők milliós összegeket vettek fel év végi prémiumként, amúgy sem kevés fizetésük mellé – vélekedett, hozzátéve: „és ha ilyen a gazda, akkor ilyen lesz a környezete is; kezd minden az enyészeté lenni, vagy ami nem, az eltűnik”. Példaként megemlítette a miskolctapolcai strandot, a selyemréti fürdőt.

2010: „Rendet! Munkahelyeket! Lét- és közbiztonságot akarunk”

– Rendet az önkormányzatnál és a holdingban, és rendet a közterületeken, mert ez ad majd nyugodt hétköznapokat a miskolciaknak – folytatta Kriza Ákos.

Először rendezték az adósságot, a polgármester aztán megtiltotta az év végi milliós jutalmak osztogatását, felülvizsgálták, és átalakították a vállalatok működését. Elkezdték a vállalkozás- és befektetőbarát környezetet kialakítását. Ennek eredményeként a miskolci nagyvállalatok ma már több mint 18 ezer embernek adnak munkát – 2010-ben összesen alig 9 ezer főt foglalkoztattak. És ma már nemcsak összeszerelő üzemek jönnek – hangoztatta a polgármester –, hanem az olyan magas hozzáadott értéket képviselő, magasan képzett munkaerőt igénylő cégek is, mint a Lufthansa-Technik, amely az elmúlt 30 év legnagyobb egy összegű miskolci beruházását jelentette be.

Látványos az iparűzési-adóbevétel változása is: amíg 2010-ben összesen 5,9 milliárd forintot fizettek be a cégek a városi büdzsébe, tavaly már 10,9 milliárdot. A város teljes adóbevétele pedig 15,5 milliárd forintra rúg. A Holding csoport mérlegfőösszege pedig 2011 és 2017 között 75 százalékkal növekedett. Aztán: 2010 januárjában 13 200 regisztrált állástalan élt Miskolcon és a munkanélküliség 11,2 százalékos volt. 2019 januárjában ehhez képest már csak 4700 embernek nem volt munkája. – Hozzátehetjük, hogy Miskolcon ma már csak az nem dolgozik, aki nem akar, vagy valamilyen okból nem alkalmas munkavégzésre – mondta Kriza Ákos, hozzátéve: a lakhatási helyzet is jelentősen javult, a miskolci ingatlanpiac tagadhatatlanul fejlődik.

Jó miskolcinak lenni, és büszkék lehetünk városunkra

2010-ben a Fidesz-KDNP városvezetés eldöntötte: kiteszik a „fészekrakók” szűrét, felszámolják a nyomortelepeket, „és elhatároztuk – fogalmazott a városvezető –, hogy tűzzel-vassal küzdeni fogunk gyermekeink, asszonyaink és szüleink nagyszüleink biztonságáért, mert ez a város a miénk, mi építjük, mi dolgozunk érte, és nem engedjük, hogy mások tönkre tegyék”. – Támadtak is minket mindenhonnan, és személy szerint engem is. Mindennek elmondtak, rasszistának, fasiszta módszereket alkalmazónak, gonosznak… nem kell mondanom, mert önök emlékeznek rá. És ennek ellenére összehangolt munkával a kitűzött céljainkat elértük. A „fészekrakó” közel kétszáz lakást kiürítettük, az Avasról a rendbontókat kitakarítottuk, és helyettük az egyetemmel közösen lakásprogramot indítottunk. Megvalósult a program, amit meghirdettem hat évvel ezelőtt: „fészekrakók” ki, egyetemisták, egyetemi dolgozók be. A nyomornegyed-felszámolási programunk pedig úgy áll, hogy az elmúlt négy és fél évben csaknem 300 ilyen lakást számoltunk fel. És ígérhetem, hogy ebben a munkában nem fogok meghátrálni. Jöhet ide bárki, mindig ugyanazt fogom mondani nekik: nem ők fogják Miskolcon megmondani, hogy hogyan védjük meg gyermekeinket, szüleinket és nagyszüleinket – szögezte le Kriza Ákos.

A rendvédelmi feladatokra szánt forrásban is óriási változásról számolt be a polgármester: míg 2010-ben a szocialista önkormányzat alig 340 milliót fordított a közbiztonságra, addig 2018-ban a fideszes városvezetés már több mint 1 milliárd forintot szánt arra, hogy a miskolciak biztonságát garantálni tudja. Tavalyra a kiemelten kezelt bűncselekmények száma a 2010. évi adathoz képest 50 százalékra mérséklődött. – Hogy 2010-ben tudtam-e, hogy ez megvalósulhat? Nem, nem tudtam, de hittem benne! És közös erőfeszítéssel, kitartó munkával, és a város támogatásával elértük – mondta, hozzátéve, hogy a rendteremtéssel együtt közösséget is építettek minden téren: sportban, kultúrában, a miskolci szépkorú társadalomban. – Óriási dolog ez; a kilátástalan, reményvesztett egykori miskolciak ma szoros közösségi kötelékekben érezhetik: jó miskolcinak lenni, és büszkék lehetünk városunkra – hangoztatta a polgármester.

„Lélekben ma le is zárok egy korszakot”

– Lélekben ma le is zárok egy korszakot, és pont ezért én többet nem fogok beszélni a múltról; se a „fészekrakókról”, se a szocialisták városromboló időszakáról. Egy korszaknak számomra vége, és egy újat nyitunk. Jövőre, ha ősszel az önkormányzati választásokon támogat a város, akkor ígérem, csak arról fogok már beszélni, hogy hol állnak a beruházásaink; hogy milyen informatikai, ügyintézési-oktatási programokkal akarjuk bővíteni a Salkaházi programot… - zárta évértékelőjét Kriza Ákos polgármester, hozzátéve végül: ehhez kéri ősszel a támogatást, „hogy egy következő önkormányzati ciklusban együtt építsük tovább Miskolc 21. századi zöld, okos, biztonságos, versenyképes, és leginkább boldog arculatát!

„Miskolc a jövő városa”

A rendezvényen Palkovics László azt mondta: Miskolc a jövő városa, minden szükséges adottsága megvan ahhoz, hogy az országhatárokon is túlnyúló gazdasági, ipari, innovációs, oktatási, tudományos és kulturális központtá váljon. Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette, Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén a rendszerváltást követően magára maradt, „súlyosan szenvedett”, a munkanélküliség itt volt a legnagyobb, ám 2010-től a kormány minden támogatást megadott ahhoz, hogy a város és a megye megújuljon – emelte ki.

– A város elmúlt időszakban elért eredményei fényesen igazolják, hogy a miskolciak készek és képesek is élni a lehetőségekkel. Miskolc alkalmas és képes arra, hogy mintaként szolgáljon más települések számára, és hogy kiugró teljesítményével közvetlen környezetében és tágabb térségben is gazdaságélénkítő, ösztönző hatást keltsen – fogalmazott a miniszter.

Az idei év – folytatta Palkovics László – fontos előrelépést hozott a helyi vállalkozásösztönzésben: februárban jelentették be a város rendszerváltás utáni legnagyobb összegű fejlesztését. A Lufthansa Technik mintegy 43 milliárd forintból létesít bázist Miskolcon.

A város kulcsszereplője lehet elmondása szerint a hazai innovációs rendszer megújításának is, ebben nagy szerepe lesz a Miskolci Egyetemnek. A középfokú szakképzés fejlesztésére a napokban írtak alá egy támogatási szerződést, melynek értelmében 6,5 milliárd forintból újulnak meg miskolci szakképző intézmények. De a közlekedési fejlesztésekből is jelentősen profitál a város.

– A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések nyomán Miskolc húzóerejévé válhat az országos gazdasági növekedésnek is; komoly részt vállal abban, hogy Magyarország 2030-ra Európa azon államai közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A kormány és a minisztérium minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a városvezetés erőfeszítéseit a helyi gazdaság élénkítése, a miskolci családok életminőségének javítása érdekében. Miskolc vonzó, gyarapodó nagyvárosként erősítheti helyzetét Kelet-Magyarországon és Kelet-Európában – zárta szavait a miniszter.