A miskolci közönséget legjobban foglalkoztató kérdések egyike a tévétorony sorsa – és nyilvánvalóan az lesz a következő egy-másfél évben zajló felújítási beruházás ügye is. A borsodi megyeszékhely önkormányzata ugyanis értékéhez méltó módon szeretne foglalkozni az avasi kilátóval, amelyet sokan az északkelet-magyarországi nagyváros elsőszámú jelképének, országszerte azonosítható szimbólumának tartanak. Köztudott, hogy legalább három évtizede mostoha a sorsa a több mint fél évszázados építménynek, amely kilátóként ugyan folyamatosan üzemel, vendéglátóegységként azonban csak olykor-olykor, egy-két évre kinyitva, nagyjából a rendszerváltás óta. Kulturális funkciója is esetleges, alkalmi volt ezekben az időszakokban (zenei fesztiválok, egyedi színházi-operai előadások, stb.).
A nemrég bejelentett, állami finanszírozással induló beruházás arra irányul, hogy a 72 méter magas beton építményt épp úgy rendbe tegyék, mint a közelebbi és távolabbi környezetét. Történik mindez a helyiek bevonásával, véleményük meghallgatásával és figyelembevételével. Ennek jegyében már tavaly összehívott a városháza egy civil egyeztetést a tárgyban, ami (a járvány miatti halasztódás nyomán) most online formában folytatódhatott.
– Ha van Miskolcon olyan épület, amit nem szükséges sem bemutatni, sem felülírni, akkor ez az – jellemezte tárgyát a napokban tartott ankét bevezetéseképpen Viszlai József. Az ismert miskolci építész, a város egykori főépítésze nyerte el pályázaton a kilátó felújításának tervezői feladatát. Hangsúlyozta, a megbízatás, lévén ő maga is a tévétornyot eredetileg tervező Hofer Miklós Ybl-díjas építész egykori tanítványa, számára személyes ügy is egyben. Az objektum egyébként jó állapotban van, statikailag stabil (statikus-tervezője: Vörös György), de javítások ráférnek, és olyan megoldásokat is meg lehet most valósítani, amiket már a hatvanas évek elején szerettek volna, de a korabeli technológia nem tette lehetővé. Itt az eddiginél nagyobb méretű, ritkább osztatú, padlótól plafonig érő ablakokra lehet főleg gondolni. Annak idején nagyjából egy év alatt készült el az építmény, ahogy a tervezése, úgy a megépítése is bravúrok sorozata – és ötmillió forintba került, az 1962-63-as árakon.
A mostani beruházásra mintegy 500 millió forint áll rendelkezésre. Az 1963. augusztus 20-i avatáson százak vettek részt és tartózkodtak a kilátó szinten, igazolva, hogy a konstrukció mennyire állóképes, dacára a nyilvánvaló kecsességének – amit korabeli statikai szakértők is aggodalommal kezeltek. Mára beigazolódott, az aggályok megalapozatlanok. A 2006-os kisebb „ráncfelvarrást” nem számítva máig nem volt szükség egyéb beavatkozásra. Ám a másfél évtizede betett műanyag ablakok például rossz példaként szolgálnak: nem illenek oda, vagy ahogy Viszlai József fogalmazott, méltatlanok az épülethez. E tekintetben alaposan meg fog változni a torony kinézete. – Az eredeti eleganciáját szeretnénk visszaadni az épületnek, megnövelve a kilátó-felületeket. Ugyanakkor a tömegét annyiban átalakítani, hogy a mostaninál jóval kevesebb antenna legyen a tetején. Az Antenna Hungáriával egyeztetve akár harmadával is csökkenteni tudjuk a számukat, méretüket.
A következő felmerült kérdés a megközelíthetőségé volt. A mozgássérültek látogatását könnyebbé tevő módszerek közül a külső üveglift építését egyelőre elvetette a beruházó: statikai (lyukat vágni a betonfödémbe) szempontból nem tűnt volna megnyugtatónak. Egyelőre korlát-liftet terveznek a lépcsőre a kilátóteraszig. A látássérültek élményének javítása érdekében pedig Braille-írásos ismertetőket és miskolci épületek pici makettjeit a fenti korlátra, valamint dombor-térképet a településről. S mint Szunyogh László városi főépítész hangsúlyozta, keresik a módját – a Miskolci Egyetem szakembereivel együtt –, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi a kerekesszékkel közlekedőknek is a feljutást. Lehet, hogy a terepszint alól kibukkanó, majd oda visszacsukódó emelő platform lesz a megoldás?
– Ez az épület emblematikus, Miskolc jelképe. Ha hozzányúlunk, kötelességünk minimum azon a színvonalon tenni, mint amilyen színvonalon anno készült – ez megintcsak az önkormányzat főépítészének, a beruházás szakmai irányítójának alapvetéseként hangzott el. A főfunkció megmarad: a legalsó szint az átjátszóállomás műszaki berendezéseit tartalmazza ezután is; a terasz terasz marad, a felső szint pedig vendéglátó egységnek ad otthont. Újdonság lesz az akadálymentesített vécé, és a majdani emelő avagy rokkantlift fogadására is megteremtik a fogadókészséget. A kávézó szintje várhatóan félszáz vendég befogadására lesz alkalmas; a legutóbbi évtizedek során ennyiben szigorodtak a (tűzrendészeti) szabályok. Jelenleg tervezik, hogy milyen úgynevezett interpretációs eszközök kapnak még helyet a felső szinteken, például távcső és hasonlók. De azt is, a presszóban mi legyen a papíralátéten, a poharakon – QR-kódtól kezdve a miskolci grafikai motívumokig.
A beruházási projekt 2022 őszéig kell, hogy megvalósuljon. Szóba került, hogy ha minden jól alakul a következőkben, akár jövő májusban megtartható a felújítást záró avató ünnepség. A remélt májusi dátum azért érdekes, emlékeztetett Viszlai József, mert az éppen egy évtizede elhunyt Hofer Miklós 91. születésnapja akkora esne...
Ne feledjük ugyanakkor, hogy a projekt nem csak magáról az avasi kilátóról szól, hanem a környezetéről, az Avastetőről. Bizonyos elemei már az elmúlt években megvalósultak, de a java most jön. A korábban a Dísz tér (Városház tér) fejlesztésére szánt és elnyert, egymilliárdos támogatási pénzt ide csoportosította át a jelenlegi városvezetés.
– Ha nem oldjuk meg az Avasra a feljutást, és hogy fent is maradjanak a sétálók, kirándulók, azaz nem lesz állandó emberi jelenlét, akkor az eddigi és ezutáni fejlesztések magukra maradnak – érvelt Szunyogh László. Meghívásos tervezői pályázatot írt ki az önkormányzat erre a munkára, aminek révén az aszfaltos parkoló helyére parkot, nézőteret, színpadot, díszburkolatot, a jelenlegi (leromlott állapotú) odavezető út helyére autóparkolókkal szegélyezett, kivilágított sétányt terveznek. Továbbá: az úgynevezett függőkertek felújítását, az egykori Amfiteátrum rendbetételét, sétánnyal, áramellátással, új és valódi funkcióval való ellátását (például kama-pálya kialakítása: ez lenne az első dedikált sportpálya „Miskolc sportja” számára). És mindezek mellé, több ponton is, illemhelyet, mosdót, pelenkázót. A szintén hatvanas évekbeli Panoráma söröző valamilyen formában való újjáélesztése is az ötletek között van, amiként a néhai Pfiegler-villák megidézése.
A civil szervezetek, valamint lakóhelyük, illetve vállalkozásuk révén érintett avasiak bevonásával tartott megbeszélések sorozata a következőkben havi rendszerességgel folytatódik. Amíg indokolt, online formában, de amint lehetővé válik, „élőben” a Városházán. Mint Szunyogh László zárásként megfogalmazta: ő mint főépítész, és beruházóként az önkormányzat is kíváncsi az „Avast használók” véleményére, javaslataira, ötleteire.
