Mostanra összefüggő hótakaró fedi a Bükk-hegység bizonyos területeit, például Bükkszentkeresztet. Ennek következtében megnőhet a valószínűsége, hogy az autóutak közelében is kóborló muflonokkal találkozhatunk. Így a közlekedők jól teszik, ha óvatosan vezetnek különösen az esti időszakban - olvasható a Bükki Mesék közösségi oldal bejegyzésében.
Ezek a juhra emlékeztető páros ujjú patás, tülkösszarvú állatok legelésző életmódot folytatnak, a sziklás hegyoldalak fűcsomóit fogyasztják, valamint a téli időszakban fásszárúak hajtásait. A hímek, azaz kosok fején jellegzetes alakú szarv található, amely azonban nem csontból van, ahogyan a szarvasfélék agancsa, hanem szaruképződmény, mint például az emberi köröm vagy haj. Nem hullajtja le, hanem folyamatosan növeszti. Ahogy nő a tülök, csiga formában visszafordul; ezzel csapnak össze a kosok a párzási időszakban. A nőstényeknek, vagy jerkéknek csak kicsi, enyhén hátrahajló a szarvuk - foglalja össze az oldal.
A muflon nem őshonos vadunk (őshazája Korzika és Szardínia szigete), hanem betelepítették, elsősorban vadászati célból Európa országaiba. Magyarországra egyes források szerint 1901-ben Füzérradvány területére, más források szerint még korábban, az 1860-as évek végén a gimesi vár vadaskertjébe hozatták legelőször. Azóta viszont az ország hegyvidéki területeit meghódította, a Bükkben is található belőlük szép számmal - írják.
Ilyen havas időben ezek az állatok lemerészkednek a völgyben haladó autóútra. A hófödte területekhez ugyanis a betelepítéstől számított idő alatt sem tudott teljes mértékig alkalmazkodni a muflon. Viszonylag rövid lábaik miatt hasuk, heréjük a hóba ér, ezért olyan területre vándorolnak inkább, ahol számukra komfortosabb a közeg - magyarázzák.
