Azért, mert itt található az a galambfajta, amely mindmáig egyedül viseli a „Miskolci” nevet. Ez a történet egy miskolci galambászról szól, aki gyerekkorában találkozik az első galambbal, és ezután élete végéig ez a csodálatos és különleges madár tölti ki szabad perceit.
Sokféle galamb fordult meg nálam, de ami leginkább megfogott, az a Danczingi keringő lett. Vagy húsz éve, még a századforduló előtt került az országba, és gyorsan népszerűvé vált. Nevüket onnan kapták, hogy amikor felszállnak, szép nagy és szabályos köröket írnak le az otthonuk fölött, szinte keringőznek az ég kékszínű parkettjén. Ők lettek az igazi szerelmeim, családtagjaim, akik nem feleselnek, akik nem kérnek számon, miért nem csináltam meg ezt meg azt, mint a feleségem, hanem csak szeretnek. Néha, amikor a vállamra szállnak, tényleg azt hiszem, értem mit beszélnek.
Ez a szerelem a keringő galambokkal már több mint húsz éve tart. Akkor ismerkedtem meg Balassa Györggyel, akinek fantasztikus madarai voltak. És itt, Miskolcon írta meg azt a könyvét „Az okszerű galambtenyésztés” címmel, ami a világban ismert fajták első, magyar nyelven megjelent rajzos leírása volt. Ez lett minden galambász bibliája. Ezt olvasva aludtam el esténként, és reggel ezt vettem kézbe, amint felébredtem.
De nemcsak a galambok jelene, hanem a múltja is érdekelni kezdett. Vajon kinek és mikor jutott eszébe, hogy ezt a különlegesen szép galambot megszelídítse, és hajlékába fogadja társnak? Egyáltalán, honnan jött ez a szeretet, ami mára körbeérte a bolygót és minden emberi kultúrát?Így kezdődött az a korszakom, ami abból állt, hogy a különböző, elsősorban német nyelven megjelent könyveket is tanulmányozni kezdtem, és elsősorban a galambászat eredete meg galambokhoz kötődő események, legendák és mítoszok gyűjtője lettem.
Így történt, hogy most már nemcsak szülővárosomban hívnak ismeretterjesztő előadásokat tartani, hanem a közeli városokba is. Hodobay polgármesterrel is összejárunk, és poharazgatás mellett megbeszéljük a városi tennivalókat.
Szerencsénk van vele, mert őt is rabul ejtette a galambok szépsége, és egyesületünk háború utáni egyik újjáalakítója lett, aki mindig kapható volt arra, hogy szót váltsunk kedvenc időtöltésünkről. Neki mindig beszámolok arról, hogy mi mindent találtam a galambokról, meg arról is, hol tartok az új fajta kitenyésztésében, merthogy az utóbbi években ezt vettem a fejembe. Nem nyugszom addig, míg egy új fajtát, egy olyan igazi miskolci fajtát létre nem hozok.
Barna István miskolci galambász legszebb álma teljesült, amikor új galambfajtája a szakmai követelményeknek mindenben megfelelt, és 1924 júniusában az országos lajstromba felvették Miskolci fésűs keringő néven.
A fajtát Danzigi és magasszálló keringő fajták keresztezésével hozták létre kitartó tenyésztői munkával miskolci galambászok. A fajta első ízben történő elfogadása és besorolása 1924-ben történt. Közepes testnagyságú, arányos testfelépítésű, élénk vérmérsékletű, fésűs keringő galamb, enyhén szétálló hosszú és széles farokkal. A múltban nagyon népszerű röpgalambfajta volt Miskolcon és környékén, azonban mára kevés tenyésztői bázisa miatt szinte a kihalás veszélyezteti. 2004-ben a magyar Országgyűlés több hazai állatfajta társaságában Nemzeti Kinccsé nyilvánította.
