Különleges, több napos tanulmányúton vehettek részt Krakkóban a Herman Ottó Múzeum munkatársai egy Erasmus Pluszos pályázat keretében az adventi időszak elején. A lengyel történelmi városban megtekinthették többek között a 83. krakkói betlehemes versenyt, amelynek több mint kétszáz alkotója a település híres épületeit mintázta meg. A krakkói betlehemkészítés hagyománya 2018-ban felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Reprezentatív Listájára. Ez volt Lengyelország első bejegyzése ezen a listán.
- A „Múzeumi tanulás a közösségek szolgálatában” című tanulmányúton látogattunk el Krakkóba kollégáimmal november 30. és december 5. között. December első csütörtökjén tekinthettük meg a híres krakkói betlehemes versenyt a város főterén, amelynek hagyományai egészen a középkorig visszanyúlnak – nyilatkozta szerkesztőségünknek Broda Éva, a Herman Ottó Múzeum múzeumpedagógiai asszisztense.
Misztériumjáték az elődje
Elmondta, a betlehemkészítés a középkori jászolállításokból és templomi misztériumjátékokból ered. A 18. század azonban fordulópontot jelentett. A krakkói templomokból ekkor kitiltották a népi betlehemes előadásokat, mivel a középkori misztériumjátékok egyre inkább vásári hangulatot öltöttek, komikus, tréfás elemeket, sőt olykor improvizált részeket is tartalmaztak. E tilalom igazi lendületet adott a bábszínház – a karácsonyi vándorszínház – kialakulásának.
- Népszerűvé váltak a hordozható, utcai, díszes betlehem-modellek. Télen, az építési szezonon kívül bevételt kereső helyi kézműves céhek, kőművesek és ácsok kezdtek el ezek készítésével foglalkozni. Fából faragtak figurákat, alakokat és egész épületeket formáztak meg, azaz maketteket készítettek. Krakkóban jellemzően kihelyezték ezeket a főtérre. A családok pedig azokat a készítőket invitálták be magukhoz, akiknek tetszett a betleheme. Ez a hagyomány az I. világháborúval ért véget – számolt be a múzeumpedagógiai asszisztens.
A város védjegyévé vált
Felidézte, a lengyel Művelődési Hivataltól Jerzy Dobrzycki művészettörténész szervezte meg 1937-ben az első krakkói betlehemesversenyt. A II. világháború alatt azonban a rendezvény szünetelt, ám a világégés után a versenyeket újraindították. A Krakkói Múzeum szervezte meg az eseményt és teszi ezt mind a mai napig.
- A hordozható modellekből fejlődött ki a jellegzetes krakkói stílus. Megalapozója a kőműves, kályhás Michał Ezenekier volt a 1980-as években. Az általa készített, arányos, háromrészes, tornyokkal és kupolákkal gazdagon díszített homlokzatú alkotás anyabetlehem néven vált ismertté. Ez máig a krakkói betlehem ideális mintájának számít – osztotta meg Broda Éva. - A krakkói betlehem nem csupán jászol, hanem egy fantasztikus építészeti kompozíció, amely a bibliai történet háttereként Krakkó ikonikus épületeit és legendás alakjait használja fel. A betlehemek által a krakkóiak újra és újra elmondják saját történetüket, amelyek így nem vesznek feledésbe, hanem minden évben a közös emlékezet részévé válnak – emelte ki.
Egész évben készülnek
Felsorolta, a legfontosabb betlehemként megjelenő épületek: a Mária-templom jellegzetes tornyai, a Waweli székesegyház kupolái, a Posztócsarnok árkádjai, a Flórián-kapu és a Barbakán. A Szent Család, a Három királyok és a pásztorok kötelező szereplői mellett mindig szerepelnek a helyi legendák és a lengyel történelem alakjai. Például Lajkonik, a tatárokon győzedelmeskedő, keleti jelmezes lovas, a harsonás, a waweli sárkány és Pan Twardowski, a lengyel Faust, aki eladta lelkét az ördögnek, valamint a Szárnyas Huszárok (Husaria), a rettenthetetlen lengyel nemzeti hősök.
- A verseny nemzetközi és nyitott, tehát bármely magánszemély, akár gyerekek, betlehemépítő családok és idősek is jelentkezhetnek rá. Az alkotók közül többen egész évben készülnek a megmérettetésre. A betlehemeket - amelyek eltérő nagyságúak - több kategóriában szakmai zsűri értékeli. Némelyik ezek közül mozog és világít. Az alkotások egy részét a Krzysztofory palotában, a múzeum székhelyén állítják ki. Továbbá interaktív kiállítás keretében a látogatók is szereplői lehetnek egy betlehemnek ugyanitt. Néhány betlehemet pedig kórházakba, óvodákba visznek el, hogy örömet szerezzenek vele az ott élőknek – részletezte a Herman Ottó Múzeum munkatársa.
