Bár számos tényező miatt dönthetünk a kisállatok otthoni tartása mellett, az egyik legfontosabb oka mégiscsak az, hogy társra találjunk bennük. Ezzel talán még azok is így vannak, akik soha nem gondolták volna, hogy állatot tartsanak. Zsadányi Karolina örökölte gekkóit. Kettőt is, Lolkát és Bolkát. Volt gazdái bízták egyszer a felügyeletére, de annyira megszerette őket, hogy az elválás nehéz lett volna, ezért inkább nekiadták. „A gekkó kezdő állattartóknak ideális” – mondta Karolina.
Az előnyeit sorolva kiemelte, hogy nem nőnek túl nagyra, nyugodtak, nem igényelnek sok odafigyelést, ezért viszonylag egyszerű őket tartani. Nem kell őket nap mint nap sétálni vinni, nem piszkítanak össze mindent, elég velük hetente egyszer-kétszer foglalkozni, szóval nincs velük sok gond. Mindettől függetlenül bújósak, és ha kedvük szottyan a társasági életre, akkor szeretnek az emberen mászkálni. Ezt úgy jelzik, hogy kopognak a terrárium üvegfalán. Bár igénylik az ember társaságát, ám ezek az állatok mégsem olyanok, mint a kutyák, akikkel nagyon aktív kapcsolatban lehet lenni akár egész nap.
„Soha nem gondoltam volna, hogy gekkót tartsak, de ahogy az ember elkezd róluk gondoskodni, úgy egyre közelebb kerül hozzájuk. Nagyon bújósak és szerethetőek” – hangsúlyozta Karolina, aki szerint a kisállatok gondoskodásra sarkallják az embert. Csökkentik a magány érzetét, beszélhetünk hozzájuk, és már puszta jelenlétükkel megnyugtatnak bennünket. Mindezen felül kellemes, szinte kimeríthetetlen beszédtéma, és akár még új ismerősöket is szerezhetünk általuk.
Az állatok nevelnek is bennünket, a visszatérő szertartásokkal rendszert alakítanak ki az életünkben. Guzai Istvánék halakat tartanak otthon. Hároméves kislányuk kérte szüleit arra, hogy vegyenek díszhalakat, miután megnézték a Némo nyomában című mesefilmet, ami egy kicsi, tengeri bohóchalról szól, ami megszereti az akváriumban élő halakat. A családban azóta közös program lett a pici színes állatokról való gondoskodás. Az akvárium tisztítása, az etetés, a világítás be- és kikapcsolása már beépült a napi rutinba.
„Mi így tanítjuk meg a környezet, az állatok szeretetét Esztikének. Arra neveljük, hogy ne féljen az állatoktól, mert azok az emberek jó barátai, megmutatjuk neki, hogy miként kell velük bánni, és úgy néz ki, hogy nagyon fogékony rá. A házban van egy kiscica és egy kiskutya is. Amint meglátja őket, odaszalad hozzájuk, hogy megsimogassa őket, és mindig érdeklődik hogylétük felől” – mesélte az édesapa, aki hiszi, hogy a másokról való gondoskodás természetes létformává alakul, ami az élet más részeire is kihat.
Tudományos kutatások szerint az állatok simogatása, az akváriumban úszkáló halacska nézegetése oldja a feszültséget, megnyugtat, csökkenti a stresszt, ami hosszú távon jótékony hatású az ember egészségére. Elsajátíthatjuk tőlük a feltétel nélküli elfogadást, hiszen a kis kedvencektől feltétlen szeretetet kapunk.
„Az én kutyám nem nézi, hogy hányast hoztam haza az iskolából” – közölte nevetve Galambvári Olívia mini yorki kutyájára mutatva. „Nekem biztonságot ad, mert ő egy igazi társ. Már az ajtóban vár, amikor hazamegyek, és örvendezve körülugrál. Pontosan érti, hogy mit mondok, megérzi, ha rossz kedvem van, hamar jó hangulatot varázsol, amitől pillanatok alatt vidám leszek és feltöltődöm. Bár nagy felelősség, hogy mindennapi gondoskodást igényel, de egyáltalán nem bánom, ő hozzám tartozik, vállalnom kell érte a felelősséget” – nyomatékosította a diáklány.
A kisállatok tehát jótékony hatással vannak az emberre, ám ez fordítva is igaz.
A kutyáknak és a macskáknak bizonyítottan kedvez, hogy velünk élhetnek. Úgy, ahogy az emberek is gyakran családtagnak tekintik a négylábúakat, egy eb vagy akár a cica is a saját családja részeként tekint a gazdájára.
