Ugrás a tartalomra

Akkor és most…: hámori részlet

Létrehozva
A korabeli képeslap címe szerint azon egy alsóhámori részlet látható, ami tulajdonképpen egy felsőhámori részlet.
Kép
Sáfrány Gy. József képeslapja

Máris rendbe tesszük a dolgot. Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke: annak idején sorra települtek a Bükkben vashámorok és üveghuták, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett eredetileg Felső-Hámor, mai nevén Ómassa, a mai Felsőhámort pedig akkor Alsó-Hámornak nevezték. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban a kohászati múzeum örökíti meg.

Kép
Horváth Csongor fotója

A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is. Hámort 1950-ben csatolták Miskolchoz, az egykori község akkor hét részből állt: Alsóhámorból, Felsőhámorból, Jávorkútból, Lillafüredből, Ómassából, Újmassából és a szentléleki pálos kolostorromokból állt. A teljes külterülete a Bükki Nemzeti Parknak a része.

Címkék

Ez is érdekelhet

2026-os V4 Geopark Találkozó_BNR
Miskolcra figyel a régió: a Bükk szívében találkoznak a V4 geoparkjai
KörnyezetMiskolcBorsod-Abaúj-ZemplénÉletmódSzabadidő
A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark ad otthont a visegrádi országok (V4) geoparkjai éves találkozójának négy napon keresztül.
év fája verseny
Még benevezheted a kedvenc fádat
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-Zemplén
Nevezd te is a kedvenc fádat a 2026-os Év Fája versenybe.
Fagy veszélyezteti a gyümölcsfákat
KörnyezetBelföld
Az őszi vetések többnyire optimálisan fejlődhetnek a megázott talajban, de a szokásosnál korábban virágzó gyümölcsfákat a fagy veszélyezteti – írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.