Képzeljünk el egy társadalmat, ahol az embereket annyira leköti saját problémájuk és a megélhetés, hogy se erejük, se lehetőségük mások bajával foglalkozni. Ilyen körülmények között mit tennénk, ha három vadidegen becsöngetne, bemutatkozna mint egy-egy főisten, és éjjelre szállást kérne?

Valószínűleg nemet mondanánk. Mert félnénk. Mert bizalmatlanok lennénk és kiszolgáltatottak. Mert nincs időnk. Nincs pénzünk. Mert nem mi akarunk segíteni, hanem azt várjuk, hogy rajtunk segítsen valaki.

Sen Te, az utcalány az egyetlen ember Szecsuánban, aki szállást ad a három főistennek. Az istenek cserébe megajándékozzák a lányt, csakhogy egy ilyen világban még az ajándékkal is nehéz mit kezdeni. Kegyetlenné kell válni, hogy maradjon belőle valami. „Légy jó!”, így szól a parancsolat. De hogyan legyünk jók, ha minden olyan drága?

A színházi darabot csütörtökön este 7 órától játsszák a Kamaraszínházban.