Motivációra épülő egyensúlyra törekednek a Miskolci Egyetem női vezetői

Gondolataikkal járjuk körbe a campus világát, megismerjük a Miskolci Egyetem női vezetőinek példaképeit, és hogy mi inspirálja őket a munkájuk során.

Dr. Lipták Katalin, dékánhelyettes, Gazdaságtudományi Kar
„A nők munkaerőpiaci szerepvállalását, a munka és a magánélet egyensúlyát, a kisgyermekes nők munkaerőpiaci lehetőségeit, valamint a nők szerepét a tudományos életben az elmúlt években kutatások formájában is megvizsgáltam. Szinte minden területen érzékelhető a javulás hazánk esetében. A mindennapi munkavégzés során a nőkre jellemző tulajdonságok közül kiemelném azokat, amelyek rám inkább jellemzőek, így a párhuzamos feladatvégzés, a nagyobb fokú precizitás, az empátia és az odafigyelés. Úgy vélem, hogy ezek segítenek mind az oktatásban, kutatásban, mind egyetemi feladatok ellátásában is. Már közgazdász hallgató koromban inspiráltak a Gazdaságtudományi Karon oktató professzor asszonyok. Nagy szerepet játszottak abban, hogy az egyetemi pályát válasszam, és ez azóta is így van. Jó látni azt, hogy egy sikeres egyetemi karrier mellett is tudnak családanyák és nők lenni.”

Dr. Rucska Andrea, dékánhelyettes, Egészségtudományi Kar
„Alapvégzettségem a védőnő, és ebből adódóan a szociális érzékenységem talán kicsit erősebb az átlagosnál. Próbálom optimistán szemlélni a környezetem, megtalálni azokat a sokszor apró jó dolgokat, amelyek szebbé teszik a pillanatokat. Sok női tudós van, aki inspirál. Azokat tulajdonságokat említem elsősorban, melyeket csodálni tudok egyes női kutatókban, oktatókban. Ilyenek a tudás, kitartás, akarat, mind e mellet az alázat, a szerénység és a sugárzó karizma, ami meghatározó számomra. Két nőt tudnék mégis megemlíteni, aki a munkám során inspirál. Az egyik ugyan nem tudós, de életbölcsessége, energiája, türelme példamutató, ő az édesanyám. Szeretnék olyan lenni, de nyomába sem érek. A másik viszont már, úgy gondolom, tudósként van jelen a nagyvilágban, ő a lányom, aki tanácsaival, megjegyzéseivel a maga módján szintén segít.”

Prof. Dr. Jacsó Judit, dékánhelyettes, Állam- és Jogtudományi kar
„A családom mellett eddigi szakmai utam során tudományterületemen belül (büntetőjog) és azon kívüli is számos példakép állt és áll előttem mind a mai napig, akik meghatározó hatást gyakoroltak rám. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar történetében első női vezető, Prof. Dr. Csák Csilla dékán asszony volt, aki mellett dékánhelyettesként dolgozhattam az elmúlt években. Ebben a támogató és motiváló vezetői csapatban sok új feladat várt rám és számos közös sikerben lehetett részem. Egykori oktatóimtól olyan útravalót, és később kollégáimtól is olyan inspirációt kaptam, amellyel meg tudtam állni a helyem, bármilyen szakmai kihívást is kaptam eddig az életem során.  A miskolci jogi kar családias légköre és vezetői hozzáállása mindig példaértékű volt számomra, ahol egyaránt támogatják mindkét nem képviselőit.”

Ligetvári Éva, központvezető, Minőségbiztosítási Központ
„A munka és család egyensúlyának megteremtése okán mi nők könnyebben egyeztetjük össze a teendőket, mint a férfiak. Mi nők szervezettebben, megfontoltabban dolgozunk. Nem riadunk meg a kihívásoktól, nagyobb a teherbíró képességünk, magasabb a minőségi elvárásunk és törekszünk a hibák kiküszöbölésére. A hivatásomban kifejezetten segít a multitasking gondolkodásmódon. Fontos számomra az állandóság, ezért a munkahelyemhez lojális vagyok, hosszú távon lehet rám és munkámra számítani. Tudok irányítani, rendszerben gondolkodni és alkalmazkodni, kifejezetten jellemző a szervezettség, a magas logikai gondolkodás. Magas motivációval rendelkezem és ezek hozzájárulnak, mind a saját, mind a Miskolci Egyetem sikeréhez. Engem akkor tudnak inspirálni, ha én is inspirálhatok. Fontos, hogy felnézzek a személyre, elismerjem, tudása nagyobb legyen és így tanulhassak tőle. Nem tudom egy személyre levetíteni, hiszen a Miskolci Egyetem teljes női vezetése nagyszerű szakemberekből áll, akik más-más területen inspirálnak.”

Dr. Kovács Helga, intézetigazgató, Anyag- és Vegyészmérnöki Kar
„Életem egyik legjobb döntése volt, hogy nem hagytam magam lebeszélni a mérnöki pályáról, és választásomat nem befolyásolták sztereotípiák. A Miskolci Egyetem rendkívül jó és kiegyensúlyozott munkakörnyezetet biztosít a nők számára, ahol nem kell attól tartani, hogy a munkában vagy előre menetelben bármilyen megkülönböztetés érne minket. Kifejezetten támogató a munkakörnyezet családalapítás szempontjából is, így nem érzem, hogy bármiről le kellett volna mondanom ahhoz, hogy karriert építsek. Az elmúlt évtizedben mind alkalmazotti, mind hallgatói fronton a nemek arányának egyensúly felé billenése tapasztalható, ezzel is bátorítok minden fiatal nőt, hogy ne a sztereotípiák alapján hozza meg élete döntéseit.”

Baranyai Krisztina, igazgató, Humánerőforrás Igazgatóság
„Nem gondolkodom azon, mennyivel könnyebb vagy nehezebb nőként vagy női vezetőként dolgozni egy szervezetben, mert hiszek abban, hogy a szaktudás, a kitartás és a szakma iránti szenvedély az, ami előrevisz. Sok esetben olvassuk, halljuk, hogy Magyarországon is még mindig alacsony a nők aránya a vezetők körében. A Miskolci Egyetem felsővezetésében egyenlő arányban képviseltetnek a férfi és női vezetők, ez az arány igaz a munkatársak összetételére is. Az Egyetem HR vezetőjeként azon is dolgozom, hogy ne a nemi sztereotípiák mentén gondolkodjunk. Nálunk sem a munkavállalók kiválasztásban, sem a bérezésben, sem a foglalkoztatás bármely területén nem attól függenek a döntések, hogy milyen nemű az illető munkatárs, az embereket a munkájuk és a tudásuk alapján ítéljük meg. A munkám során nagyon sok segítséget és inspirációt kaptam, folyamatosan tanulok a kollégáimtól, szakmabeli ismerőseimtől, nőktől és férfiaktól egyaránt, és ebből szeretek visszaadni a környezetemnek is.”

Simon Nóra, mesteroktató, Egészségtudományi Kar
„Akkor tudok jól oktatni, ha kapcsolódni tudok a hallgatóimhoz. Azt, hogy pszichológus lettem, Jane Goodall-nek köszönhetem. Hónapokig a hatása alatt voltam ’Az ember árnyékában’ című könyv keltette érzelmeknek. Később sok mindent megértetettem a terepmunkáról és a megfigyelés fontosságáról, amikor Margaret Mead antropológus, Szamoa szigetén végzett kutatásairól olvastam. Nagy hatással volt rám Polcz Alaine munkássága, aki a magyarországi hospice mozgalom egyik megalapítójaként haldokló gyerekek és hozzátartozóik számára nyújtott pszichés támaszt. A nagyon erős, inspiráló nők sorába tartozik az apai nagymamám. A nagyi nem járt egyetemre, nem volt tudományos kutató, de egy kis borsodi bányászfalu asszonyai és gyermekei számára ablakot nyitott a világra. Szinte hivatásként vállalta a „lámpás” szerepét, s talált lehetőséget arra, hogy megmutasson valamit a szépségből, kreativitásból az általa vezetett szakkörökben. Gyerekkorom meghatározó élménye volt, hogy érdemes tenni, mert tudunk hatni a környezetünkre. Figyelni, nagyon figyelni, (megpróbálni) megérteni, elfogadni és cselekedni – ezt tanultam ezektől az emberektől.”

Dr. Kecskés Judit, dékánhelyettes, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
„A tulajdonságaim közül egyetlen egy olyan létezik, ami a hivatásomban segít és tényleg csak a nőkre vonatkoztatható: anya vagyok. S az egyetemre is a régi értelemben tekintek: ’alma mater’, ahol a hallgatóimat tudománnyal táplálom. Magyar nyelv- és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanárként végeztem a Miskolci Egyetemen, s a diplomaosztót követő napon már ’átálltam’ a másik oldalra. Soha nem indultam volna el a nyelvtudomány irányába, ha nem jutok be Dr. Illésné Dr. Kovács Mária óráira, aki a nem túl lélekemelő morfológiai elemzést viccekkel fűszerezve tanította. Nem választottam volna a névtant szűkebb kutatási területemnek, ha nincs Prof. Dr. B. Gergely Piroska, aki, mint a mesemondó nagyanyó, úgy tartotta a szemináriumát. Igaz, a nyelvtörténeti órákon vasszigorral oktatott. Pedagógiai érzékemet pedig Beney Zsuzsa költőnő, az egyetem egykori oktatója csiszolta, akinek nemcsak szerteágazó tudásáért, rekedtes hangjáért rajongtam, hanem különös intuíciós érzékéért is, amivel szinte átlátott hallgatóin. Humort, következetességet, engedékenységet tanultam tőlük.”

dr. Mádainé Dr. Üveges Valéria, adjunktus, Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar 
„Bár gyakran vettem részt szavalóversenyeken, mindig inkább a természettudományos tárgyakat tanultam szívesen és könnyen. Valószínűleg ennek az eredménye, hogy környezetmérnöki pályát választottam, most pedig a Műszaki Föld-és Környezettudományi Kar által művelt széles tudományterület minél több diákkal való megismertetése a hobbim. Hobbim, hiszen a hivatásom a másodnyersanyagok, hulladékok feldolgozásának kutatása, oktatása. Nőként és családanyaként is nagyon fontosnak tartom, hogy olyan környezetben éljünk, amely számunkra, de a jövő generációk számára is élhető, ehhez pedig hozzáértő szakemberekre van szükség. Szerencsére ezen a műszaki pályán évek óta kiegyenlített a fiú-lány hallgatók aránya, így egyre több hölgy végez fontos mérnöki feladatokat az országban.”

Dr. Árvai-Homolya Szilvia, dékánhelyettes, Gépészmérnöki és Informatikai Kar
„Gyermekkoromtól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy matematikával kívánok foglalkozni. Kiváló tanáraim pedig arra inspiráltak, hogy tanári pályára lépjek. Azóta is a hivatásom legfontosabb részének az oktatói tevékenységemet tartom, minél több hallgatóval szeretném nem csak megértetni, de megszerettetni is a matematikát. A kari oktatási ügyek koordinálása teljessé teszi a munkám, amely során gyakran hasznát veszem gyermekes anyaként a családi élet menedzselésében szerzett tapasztalataimnak. Oktatóként és kari vezetőként is támogató környezetben dolgozom, a kari oktatásszervezési feladatok megoldásában különösen nagy segítségemre van a Dékáni Hivatal kollektívája, akik rendkívüli empátiával és felkészültséggel végzik munkájukat. Nőként a legfontosabbnak a magánélet és a munka közötti egyensúly megteremtését tartom. A családom tudja, nekem mindig ők az elsők, de azt is, hogy az életemhez hozzátartozik a hivatásom is. Édesanyám áll példaként előttem kimeríthetetlen energiájával, szorgalmával, gondoskodó szeretetével, amellyel a mai napig körülvesz bennünket, és amely évtizedeken át a munkájában is megmutatkozott.”