Az Euro zóna pro és kontra
A szakember szerint a dél-európai országok számára nem hozott jó eredményeket a csatlakozás, de ennek a legfőbb oka, hogy nem voltak kellően felkészülve. Ellenpéldaként hozta fel Szlovákiát, aminek vezetése javított a versenyképességén, olyan politikai intézkedéseket hozott, amik jó előre felkészítették az országot a váltásra. Ezért lehetett sikeres az euró bevezetése 2009-ben, egy nagyon rossz világgazdasági időszakban.
Pelczné Gáll Ildikó szerint az euró bizonyos értelemben sokkal több, mint fizetőeszköz, az európai identitás része is egyben. – Tizenkilenc olyan ország van jelenleg, ahol euróban lehet fizetni és négy másikban is, ahol még nem vezették be, illetve két olyan tagállam is van, ahol rögzítették az euro árfolyamát. Itt kezdődik a dilemma, hogy szabad volt-e ezt a fizetőeszközt bevezetni gazdaságpolitikai koordináció vagy gazdasági mechanizmusok nélkül, vagy éppen nem lett volna szabad. Nyilván amikor egy tagállam csatlakozik, vállalja, hogy konvergálni fog, vagyis valamikor eurót fog használni. Amikor mi csatlakoztunk, mi is vállaltuk ezt a kritériumot, csak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételek mellett lehet ezt a bevezetést megtenni.
- Amikor egy ilyen értékelést teszünk, akkor több szempontból is érdemes megvizsgálni ezt a kérdést. Egyrészt azt, hogy a reálgazdaságnak és a pénzügyi ciklusoknak milyen az összhangja. Tudjuk, hogy a legutóbbi válság idején ezzel is volt probléma, elcsúsztak egymáshoz képest. Jelenleg jó a helyzet, de nem tudhatjuk, hogy ha egy következő válság betoppan, akkor rendelkezésre állnak-e olyan mechanizmusok, amelyek segítségével fel tudunk lépni a negatív hatások ellen. Egyet tudunk, felkészültebbek vagyunk, mint korábban - mondta az Európai Számvevőszék tagja.
