A Diósgyőri vár szerelmese
Dr. Lovász Emese Miskolcon született. Tíz éves korától több helyen is élt a család, édesapja munkája miatt, így Egerben érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-latin és régészet szakán végezte. – Fontos képként él bennem még ma is, amikor az iskolaudvarról néztem fel a fenséges Diósgyőri várra. Fiatal régészként türelmetlenül vártam, hogy végre foglalkozhassak vele. Tudtam, hogy ami egyszer elkezdődött, az kiköveteli magának, hogy befejezzék. Sok kanyart vett az életem, a vár megvalósulatlan álom volt sokáig. Végül pedig beláttam, mindennek úgy kellett történnie, ahogyan történt, hogy egy már majdnem egészen megvalósult álom lehessen belőle – mondja az ezer esztendő történelmével, a népvándorlással és a középkorral foglalkozó régész.
A Magyar Régész Szövetség alapító tagja, egyetemi doktor. A Herman Ottó Múzeumban dolgozott, először fotó- és adattárasként, majd a közművelődési osztály vezetőjeként, 1980-tól kinevezett régészként. Első munkája 1972-ben igazi szenzáció volt: Miskolc első kőépületére, Ernye bán udvarházára bukkant Diósgyőrben. Később felbecsülhetetlen értékű aranykincseket is talált, többek között egy ötödik századi nemesasszony sírjában.
Mikor Miskolc zászlajára tűzte a Diósgyőri vár rekonstrukciós programját, ő nagy munkát végzett ennek előkészítésében, tartalommal töltve meg az épületrészeket. Az építés ideje alatt történészi és régészi alapossággal vigyázta a tárgyi emlékeket. Meghatározta a vár kiállítási rendjét, a kiállítandó
tárgyak sokaságát.
Nagy jelentőségű ásatásai voltak mindezek mellett a megye számos településén. Részt vett az M3-as autópálya építését megelőző ásatásokban. Munkásságát Herman Ottó tudományos díjjal, majd 2017-ben a
Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Legutóbb a Diósgyőri Várfürdő területén végzett ásatásokat, ahol munkatársaival egy Árpád-kori települést talált.
Magánélete és tudományos munkája is találkozik egy közös ponton: – Huszonhat éve párommal megalapítottuk a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend Egyesületet, melynek célja a 14. század viseletének, történéseinek bemutatása. Emellett három csodálatos unokámmal foglalkozom még, akikkel egyetlen lányom ajándékozott meg – mondja a régész.
