Grecsó Krisztián: „olvassunk továbbra is sokat, maradjunk hűek egymáshoz!”

Új paradigmára van szükség, mert a 90 éves akarás megkopott, megrepedezett – közölte hallgatóságával Grecsó Krisztián. Meglátása szerint a könyvhét által kitűzött cél az új generációk számára már megérthetetlen, ezért közvetlenebb kapcsolatot kell az íróknak, költőknek az olvasóikkal kialakítaniuk és fenntartaniuk.

„Az olvasók megelőztek minket” – utalt ezzel arra, hogy az eredetileg az Ünnepi Könyvhét alternatív programsorozatának szánt Margó Irodalmi Fesztivál mára előbbit túlnőtte. Kifejtette: Supka Géza radikalizmusához kell felnőnie a kortárs irodalomnak, de semmiképp sem egy az egyben visszanyúlni az akkoriak módszereihez.

„Az örökös kortárs irodalomnak jól megy, ha az élet nyomás alatt van” – jegyezte meg, a szakmai alapon és tisztességgel támogatott szcéna szükségességére, a szabadon és félelmek nélküli írás fontosságára hívva fel a figyelmet.

A magyar irodalom kétarcúsága továbbra is fennáll, mivel a gondolkodás, az olvasásértés és a félreértés feltételezik, hogy a „sorok között” lássunk – véli.

1

Grecsó Krisztián Miskolc irodalmi életére is kitért, amennyiben szerinte a Kárpát-medence legszebb folyóiratát itt szerkesztik (Műút), melyre személy szerint „a művészetek együvé tartozásának hírnökeként” tekint.

„Miskolc sosem volt hagyományos irodalomi centrum, az irodalomnak itt mindig értenie kellett a színházat, az operát és újabban a kísérleti filmet – és persze történetileg is: a miskolci írónak mindig ismernie kellett a munkás sorsot, a sajgó testet, a pusztuló szőlőt és a fáradó bányászt” - fejtegette.

„Ami nincs megírva, az nem létezik. A város a megírt és nem feledett hagyomány, a regényekben és történetekben élő gyökérzet. A város szívét félteni kell, mert az nincs magától, csak ha írnak neki!”- hangsúlyozta.

Zárásképp nyomatékosította: nem az írókat kell félteni, hanem Miskolc kortárs létét. Végezetül pedig Keresztury Tibor Az avasi ember krónikája című, az idei könyvhétre megjelent kötetét méltatta.

Veres Pál polgármester az olvasás fontosságát hangsúlyozta. – Tudás nincs nélküle. Az olvasás és a könyvek azok, amelyek ebben az olykor zavaros, kaotikusnak ható, igazság utáni, igazságon túli, furcsa világban segítenek nekünk eligazodni – hangoztatta.

A járványhelyzetre való tekintettel tavaly rendhagyó módon virtuális formában megtartott eseményt idén újra testközelből nyílik lehetősége az olvasóközönségnek átélnie.

A programról a hét elején részletesen beszámoltunk, ez ITT olvasható. Nem csupán az Erzsébet térre érdemes kilátogatnunk az elkövetkezendő egy hétben.