Halottak napjáról református szemmel

A protestánsok nem tartják egyházi ünnepnek sem mindenszentek ünnepét, sem a halottak napját. – Mi október 31-ét, a reformáció napját ünnepeljük. Ekkor tartunk ünnepi istentiszteletet. A halottak napjához legközelebbi vasárnapon pedig a gyászolók vasárnapját tartjuk, és istentisztelet keretében kérjük Isten vigasztalását a gyászolókra – nyilatkozta Szabó Sándor református lelkipásztor.

Történelmi háttere a reformációban keresendő, mely 1517. október 31-hez és Luther Márton 95 tételének kifüggesztéséhez köthető. Ebben a reformátor a halál utáni lét állapotával és a bűnbocsánat elnyerésének kérdésével foglalkozik: hogyan lehet az embernek kegyelmes Istene. A középkori egyház bűnbocsátó cédulák árusításával és egyéb más eszközökkel gondolta az ember lelki üdvét megváltani. Luther Márton az említett vitairat 27. tételében ezt mondja: „Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.”

A protestánsok alapvetően ugyanúgy emlékeznek elhunyt szeretteikre, mint mások. – Rendbe tesszük a sírokat, feldíszítjük virágokkal és vannak, akik mécsest is gyújtanak, bár a puritán kegyességi gyakorlatot követve ezt általában kihagyjuk. Hálát adunk elhunyt szeretteinkért, megköszönjük munkájukat, ápoljuk emléküket. Ezen túlmenően hisszük, hogy a hívők a testi halálból egyenesen Krisztushoz költöznek, és egyáltalán nem szorulnak rá az élők közbenjárására. Hisszük, hogy elhunyt szeretteink Krisztusban nyugszanak, visszajövetelének napján pedig feltámadnak a halálból. Hisszük, hogy újra találkozunk velük a mennyek országában, ahol viszontlátjuk egymást – magyarázta a lelkipásztor.

Hosszú évszázadokon át elkülönült a protestáns temetők látványa a katolikus és az ortodox vallásúak temetkezési helyeitől. A szokások azonban megváltoztak és napjainkban is folyamatosan változnak. – Elutasítunk mindenféle halottkultuszt. Amikor a síroknál állunk, megvalljuk hitünket és elmondjuk a Hiszekegyet, az Apostoli Hitvallást. A halottak napja ma már inkább népszokás, mint egyházi ünnep.