Élőlánc és flashmob, petíciók és több tízezres tüntetés - hetek óta a pedagógusok helyzete tematizálja a közbeszédet, pró és kontra olvashatunk, hallhatunk érveket a béremelés jogosságának, a diákok és tanárok terheinek csökkentése, a tananyag átszabása - összefoglalóan: a magyar közoktatás sürgető reformja mellett és ellen. Mondhatjuk, legalább a társadalom igyekszik "színesebbé" tenni - gyakran saját élményein keresztül - a tanárokról kialakult képet, és árnyaltabban gondolkodni arról, miért is tüntetnek, miért most, miért ilyen formában.

Miskolciakat kérdeztünk arról, ők hogyan látják a mai magyar oktatásügyet, a tanárok béremeléséről szóló bejelentés után pedig átpörgettük több hírportál, valamint a kormány közösségi oldalán megjelent kommenteket.

Virág a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban tanult, ma már radiológus rezidensként dolgozik Budapesten. Érdeklődésünkre azt mondja, együttérez a tanárokkal, szurkol nekik, hiszen "már csak a jelenlegi gazdasági helyzet miatt is nagy szükségük lenne a béremelésre", ahogy minden, állami szférában dolgozó munkavállalónak - teszi hozzá.

- A tanároknak óriási a felelőssége, hiszen nemcsak ismereteket adnak át, hanem formálják is a diákok személyiségét, jó példát mutatnak. Éppen ezért fontos lenne, hogy vonzó legyen a tanári pálya azok számára, akik ezt lélekkel tudják csinálni. Most azt tapasztalom, hogy fáradtak, túlterheltek és alulfizetettek a pedagógusok, az óvónők - mutat rá.
- Én ezt egy picit másként látom - csatlakozik be a beszélgetésbe Virág édesapja. János műszaki mérnök, a lányai is Miskolcon végeztek középiskolát. Elégedetlen azzal, hogy a felvételi és a nyelvvizsga miatt is különórákat kellett fizetniük.

"Ha magasabb lenne az oktatás színvonala, akkor erre nem lett volna szükség" - mondja. Elismeri ő is, hogy ezen a pályán nagy a felelősség, és elismeri, hogy nem annyiból áll egy tanár munkanapja, hogy pár órát letanít.
- Azt gondolom, hogy orvosolni kell a leváltott igazgatóhelyettes ügyét - teszi hozzá, ugyanakkor megjegyzi: ellenérzéseket váltott ki belőle, hogy a fiatalokat bevonták a tanárok harcába. Ráadásul a mindenkori ellenzékre jellemző módon ezúttal is "rárepültek" a pártok egy olyan ügyre, ahol "lehet a tüzet szítani".

A nyugdíjaskorú Ilona és József arról panaszkodnak, hogy hiába kérnének 50 százalékos emelést, valószínűleg ők sem kapnák meg. A tanárok béreinek rendezésére véleményük szerint "nincs a kormánynak pénze" - amíg az uniótól nem kapják meg, ami járna, addig nehéz lépni az ügyben.

- A híradásokat figyeljük, most is élőben néztük a kormányinfót. Ha én tanár lennék, akkor nyilván azt mondanám, hogy jogosak a követelések. De van egy másik oldala az éremnek: miből? - veti fel Ilona.

Épp az említett kormányinfón jelentette be azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy ha van megállapodás az unióval, akkor már jövőre 21 százalékkal emelkedhet a tanárok bére. 2024-ben újabb 25, majd rá egy évre közel 30 százalékos béremelést biztosít a kormány a pedagógusoknak, így a fizetésük 2025-re el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A miniszter szerint a tanárok átlagfizetése így bruttó 400 ezer forintról bruttó 777 ezer forintra emelkedik majd – természetesen akkor, ha megszületik a megállapodás Brüsszellel a helyreállítási alap kifizetéséről.

Az ígéretesnek tűnő bejelentés után azonban inkább hitetlenkedő kommenteket olvashatunk a hírt lehozó lapok cikkei alatt. Sokaknak az jutott eszébe azonnal, hogy 20 százalékos inflációnál az ígért béremelés nem ér túl sokat. Többen attól tartanak, hogy ezek is csak ígéretek maradnak, mások a miniszterek és államtitkárok fizetésének csökkentését követelik. A kormány hivatalos közösségimédia-felületén is inkább kétkedő véleményeket olvasni. Van, aki egyaránt emelné az általánosan tapasztalható, "balkáni" színvonalú fizetéseket, más arra panaszkodik, hogy ha volt forrás például a vadászati kiállításra, akkor kellene lennie a pedagógusbérek emelésére is. Ezt egyébként is - mondja egy másik hozzászóló - a magyar államnak kell(ene) rendeznie, az ő kötelessége, és nem szabadna az unióval való megegyezéshez kötni. Mások attól aggódnak, hogy mire emelik a béreket, addigra a kenyér ára az egekbe szökik.