A nagybetűvel írt megtérés

minap.hu: A Ragozinka – legenda és valóság című kisregény szoros kapcsolatban áll két korábbi kultúr-regényével (Ragozinka igaz története I-II.), és a Káin bélyege, Énok próféciái című, Vihula Mihajlo zeneszerzővel közösen alkotott kortárs operával. Mi ez a kapcsolat?

Utry Attila (U. A.): A trilógia és az opera külön-külön önálló alkotás, de összeköti őket a fikció: kitalált város (a mi Ragozinkánk), kitalált szereplők, helyszínek, tudósítások, elbeszélések, bűntények, összeütközések, melyek a város legendáját teremtették meg. Hogyan tud szembeszállni a kreatív kisebbség (a jók) a szodomita Káinista többséggel (a gonoszok), és milyen eséllyel?

minap.hu: A dualista világfelfogás szerint jó és rossz küzdelme jellemzi az emberiség történelmét. Ez a megközelítés megjelenik a kisregényben is. Polarizált társadalmi viszonyok között élünk? Ez adta a táptalajt a könyvben szereplő konfliktusokhoz?

U. A.: A valóság az, hogy az állam és az egyén konfliktusai Platón szerint „a társadalom kívánalmai és az egyén hajlamai közötti problémákból indulnak ki.” A társadalmakba tiszta lappal érkeznek az egyének és velük született hajlamaikat szeretnék boldogulásuk érdekében mozgósítani, fejlesztéssel, tanulással, együttműködéssel. A formális társadalmi erők, hatalmi ágak inkább kordában tartják, mint segítik a személyiség zavartalan fejlődését, de a tehetség utat tör magának. Ugyanakkor megjelennek az informális erők (a láthatatlan fenoménok), akik proxy háborúkat folytatnak a formális hatalomért, illetve annak megdöntéséért.

minap.hu: Rengeteg biblikus képpel, fogalommal él, a történetet áthatja a hit. A vallási megújulás békét hozhat a világba Ön szerint? Így kerülhetjük el a végítéletet?

U. A.: Nem hivatásos hitvédőként (apologéta) gondolom, hogy itt lép be a vallás és a kultúra, mint hagyomány, hit és erkölcs. Túl egyszerű lenne a vallások megújulásával kezelni csupán korunk égető problémáit. (Minden vallás, vagy csak egy?) Ennél több kell! A nagybetűvel írt MEGTÉRÉS az Isten képmására, hasonlatosságára teremtett férfi és nő (önmagunk) megismerése, a család (az emberiség) szeretete, ez akár a Szent Hármasság ikonja is lehet.

minap.hu: A kisregényben második emberiségről ír – hogyan írná le, tagjai miben haladták meg az első emberiséget?

U. A.: Sokan és sokat írtak már a második emberiségről, mindenekelőtt Énok próféta az első emberiség Apokalipsziséről (ford. Hamvas Béla, Fhlörich Ida: A qumráni tekercsek magyarul), mely a második emberiségnek szóló jövendölés. (Ez egy újabb történet lehet).

A könyv címlapján Uriel arkangyal az Édenkert kapujában figyelmezteti az őrangyalokat a Sátán közeledtére. Az első emberiség utolsó képviselői közül csak Noé és családja értette meg, és az özönvíz előtt bárkájába gyűjtötte a teremtett világ legfontosabb javait, jószágát, és az új emberi rasszok archetípusát, három fiában és feleségeikben: Sém, Jáfet, Hám /fehér, sárga, fekete/. Ennél most súlyosabb a helyzet, mert a második emberiség javait, jószágát már nem lesz hova menekíteni. A Chicagói Egyetem falára 1947-ben szerelt Végítélet Órája 90 másodpercre áll éjféltől. A keresztények hiszik és tudják, hogy nem a halálé az utolsó szó. „Az igazak feltámadnak, a gonoszok meghátrálnak, elkárhoznak, a Sátán elbukik, az életben maradt pogányok behódolnak és a Végítélet után a messiási korszak következik”. /vö.Énok/

A második emberiség nagy generációja, a beat nemzedék tagjaként úgy gondolom –Woodstock („szabadság-szeretet”- harmónia („düh” helyett) szellemében – van remény. Elménk, intelligenciánk rendkívüli teljesítményekre képes, de gondolkodásában, erkölcsében kettősség (béke-harc árán) uralkodik és csak a régi módon tudja bajait orvosolni: háború, bosszú, extrém érzékiség, központosítás, pénz-kereskedelem-média istenítés…

Nehéz lesz ezen változtatni, de nem lehetetlen, és nagy árat kell fizetnünk, ha langyos módon a rossznak lenni jó káoszban elégetnénk hajlamainkat, nem munkálnánk ki tehetségünket, nem vállalnánk a hit, a tudás, az ember és Isten szeretet útját.

minap.hu: Kinek ajánlaná elsősorban a nemrégiben megjelent kisregényt?

U. A.: Azoknak ajánlom a könyvet és az operát, akik olyan társadalomban szeretnének élni, amelyik szociális, de nem szocialista, nemzeti, de nem nacionalista, ahol a hatalmat nem doktrínákkal, hanem kreatív módszerekkel gyakorolják. Könyvem mottója „A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma” (Jimi Hendrix).

minap.hu: Ez már a tizenötödik kötete – lesz folytatás, vannak már ötletek?

U. A.: Nem szeretnék tervekről, folytatásról nyilatkozni, mert az számon kérhető, és ha nem jön be, akkor kellemetlen. Tény viszont, hogy felkérésre elküldtem Londonba a Nemzetközi Ortodox Filmfesztivál zsűrijének Vihula Mihajlo barátommal és miskolci énekművészekkel alkotott Káin bélyege, Énok próféciái című koncert-operánk filmforgató könyvét, angol fordításban.