Magyarországon a felsőfokú végzettségű férfiak több mint 11 évvel tovább élnek, mint azok a társaik, akik nem fejezték be a középiskolát. Előbbiek születéskor várható élettartama 78,4, utóbbiaké 67,2 év – írja a telex.hu derül ki Kollányi Zsófia Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon című tanulmányára hivatkozva.

A leírtak szerint a kutatás árnyalja azt a sokszor hangoztatott állítást, hogy Magyarországon mindenkinek ugyanannyival rosszabbak az életkilátásai, mint a nyugat-európai országokban. Ez leginkább az alacsony társadalmi státuszúakra igaz. A magyar népességnek azért rossz az általános egészségi állapota, mert egyenlőtlen a hozzáférés az ellátórendszerhez. Ez pedig ördögi kört eredményez: a rossz anyagi helyzet rosszabb egészségi állapothoz vezet, a rosszabb egészség pedig csökkenti a munkaképességet, így a jövedelmet is. 

Nem csupán hazánk és Európa többi tagállamai között figyelhetőek meg egyenlőtlenségek, hanem hazánk régiói között is.
A fenti ábrán a fő halálokok láthatók a férfiaknál és a nőknél belföldi régiókra bontva. A légzőrendszer betegségein kívül valamennyi betegségcsoportban, minden régióban rosszabbak a magyar adatok, mint az EU 27 tagállamának átlaga. Például az emésztőrendszer és a keringési rendszer betegségei az EU-s halálozás 30, a magyar halálozás 40–50 százalékáért felelnek.

A négy fő halálok az EU 27 tagállamában a teljes halálozás 60, Magyarországon közel 80 százalékáért felel. A regionális egyenlőtlenségek jelentősek: Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 30–40 százalékkal magasabb a halálozás, mint Budapesten.

A cikk  szerint a koronavírus-járvány miatt mindenhol csökkent a születéskor várható élettartam. Azonban nem azonos mértékben: míg Budapesten átlagosan másfél, addig Észak-Magyarországon 2,5 évvel esett vissza. Bár két év kevésnek tűnhet, de ezzel a nőknél Budapesten a 2009-es, Észak-Magyarországon a 2004-es szintre esett vissza a születéskor várható élettartam.

A teljes cikk ITT olvasható.