Tükröm, tükröm, ki a „legfőbb igénylő" a megyében?
A héten az országos médiában előkerült Csöbör Katalin vagyonnyilatkozata. A Magyar Narancs cikket írt arról, hogy a képviselő 2020-ban számos fotós eszközt igényelt béren kívüli juttatásként munkája végzéséhez, közel 700 ezer forint értékben. Bár a cikk több ponton túlzóan provokatív (a kért tárgyak például nem a márka csúcsát képviselik), mégis, jogosnak tűnik a kérdés: ezekkel a költésekkel választókerületének az érdekeit képviseli, vagy a saját politikai térnyerését támogatja?
De kezdjük az elején: miért most kapott ekkora figyelmet egy olyan tény, ami már több mint egy éve nyilvános? Nos, közelednek a választások. Mi is szemléztük az anyagot, és megkerestük Csöbör Katalin fideszes képviselőt is. Szerettük volna megtudni, miért igényelte az említett eszközöket, és hogyan segítik azok a képviselői munkáját, valamint azt, nem érzi-e túlzónak a parlamenti képviselők mezőnyében ezeket a tételeket? Eddig még nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Miért? Nos, közelednek a választások.
Ezért hát próbáltuk a hivatalos, bárki számára elérhető dokumentumokban szereplő számok alapján vizsgálni a kérdést, és megállapítani, a borsodi mezőnyben mennyire számít soknak a Csöbör Katalin által igényelt tételek sora, és mennyire kirívóak az általa kért eszközök. Miért nem hagytuk annyiban mindezt, elintézve annyival – ahogy korábbi cikkünk alatt több kommentelő – hogy „hát a képviselők világa bizony már csak ilyen”? Nos, közelednek a választások.
Cég vagy képviselő?
Sebestyén László, aki a 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz képviselőjeként szerzett mandátumot, majd 2014-ben – az országban ritka kivételként – vereséget szenvedet egy ellenzéki politikustól, az MSZP-s Varga Lászlótól, kommentben foglalta össze véleményét a cikk alatt:
„A fotósnak fotóscuccok, az irodába kávéfőző, esetleg tv kell. Ezek minden kis cégnél simán megvannak.”
Azt, hogy egy képviselő nagyobb vagy egyenlő mint egy kis cég, nem tisztünk megállapítani. Azt azonban össze lehet hasonlítani, hogy egyes képviselők milyen béren kívüli juttatásokat igényeltek vagyonnyilatkozatuk szerint.
JOG és kötelesség
Ahhoz, hogy eldöntsük, egy parlamenti képviselő sok, vagy mérsékelten sok pénzébe kerül az államnak – avagy él, esetleg visszaél a jogaival – érdemes tisztában lenni bizonyos alapvetésekkel. Például azzal, hogy milyen juttatások járnak a tisztség mellé. Mindezek előtt azonban vizsgáljuk meg, mi is a kötelessége agy parlamenti képviselőnek – ezzel összefüggésben talán könnyebb értelmezni a költéseket is.
A parlament.hu oldalon a következő szerepel:
„A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (Ogytv. 28. § (1) bekezdés)”.
Ezek alapján az egyetlen, kézzel fogható kötelessége egy képviselőnek, hogy fizikailag ott legyen a fent említett testületi üléseken. Slussz. Minden felszólalás pluszként értelmezhető. Jog viszont annál több tartozik a munkakörhöz. Ezt bizonyítja, hogy a hivatalos oldalon „Az országgyűlési képviselők jogai, kötelességei és javadalmazása” aloldal törzsszövegében
a kötelesség kifejezés mindössze 2 alkalommal szerepel, a jog szó és az azzal alkotott összetételek mintegy 100 esetben jelennek meg a nagyjából 12 oldalas írásban.
Ugorjunk a juttatásokra.
Az évenként meghatározott, ám különböző tisztségekkel bővíthető illetmény mellé igénybe vehetőek egyéb juttatások is. Ezek mértékét a következő táblázat mutatja.
Fontos hozzátenni, hogy a feltüntetett összeg az egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetén a választókerületének nagyságától függően emelkedik.
A számok nyelvén
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Csöbör Katalin neve mellett egy 35 tételt számláló jegyzék szerepel, ami a kért juttatásokat sorolja: irodahasználat, üzemanyagkártya, tevékenységet segítő személyzet, számítástechnikai eszközök, és számos fotós felszerelés, 8 ezres vízforraló és 82 ezres kávéfőző. Ami érdekes, hogy az igényléseinek a száma 2020-ban ugrott meg. A 35-ből 28 tétel datálható a tavalyelőtti esztendőre. Ennyivel valóban ő lett a megye leglelkesebb igénylője 2020 tekintetében.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hubay György a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokról és ingyenesen használatba kapott dolgokról is nyilatkozott. Ezek többségét, 7 tételt 2018-ban igényelt – mobiltelefon, laptop, tevékenységet segítő 2 fős személyzet, üzemanyagkártya, lakás- és irodahasználat. 2020-hoz csak az Országgyűlés Hivatala által kiadott irodát jelölte meg, aminek bérlése vonatkozó évben 1 727 216 forint volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Ha számszerűen nézzük, Riz Gábor a juttatások császára. 2020-as vagyonnyilatkozatában ugyanis nem kevesebb, mint 39 tétel szerepel. Ezek közül azonban csak 6-ot igényelt a tavalyelőtti évben – 5 asztali és 3 (feltehetően álló) ventillátort, flipchart táblát, webkamerát, alulétrát és egy mobilinternet stick-et. A korábbi évek listáján – egyebek mellett – szerepel lakás- és irodahasználati díj, üzemanyagkártya, tevékenységsegítők, notebook, iratmegsemmisítő, bútorok, számítástechnikai eszközök, okos telefonok, porszívó, és 2 darab, egyenként nagyjából 10 ezer forintos kávéfőző.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Demeter Zoltán vagyonnyilatkozata is hasonló: 13 tételből áll, amelyek közt az üzemanyagkártya, irodahasználat, segítő személyzet mellett szintén számítástechnikai eszközök és irodabútorok szerepelnek. Minden, általa igényelt juttatást 2018 áprilisában kért.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A Hörcsik Richárd által igényelt juttatások listája 14 tételt foglal magába, és 2010-re nyúlik vissza. Ezek között főként számítástechnikai eszközök szerepelnek. Emellett üzemanyagkártya, irodahasználat, irodabútorok, két mobiltelefon és a képviselők munkáját segítő személyzet is szerepel az adóbevallásban. 2020-ra vonatkozólag nem szerepel vonatkozó tétel.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A 2020-as időközi választáson megszavazott Koncz Zsófia juttatásai közt az üzemanyagkártya, irodahasználat, segítő személyzet hármas mellett egy telefont és egy – a többiekéhez képest olcsónak számító – notebookot tüntetett fel.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Tállai Andrásnak sincsen 2020-ra vonatkozó igénylés a vagyonnyilatkozatában. Van viszont a juttatásai közt 3 bérelt iroda, 4 fős munkáját segítő személyzet, irodabútorok, és egy – szintén középárasnak számító – notebook.
Számok a másik oldalról
Több olvasónkban felmerülhet ezen a ponton a kérdés: mi a helyzet az ellenzéki képviselők portáján? Bár nem korrekt az összehasonlítás abból a szempontból, hogy az alábbi két, miskolci politikusnak nincs választókörzete, a teljesség kedvéért mégis átnyálaztuk az ő dokumentumaikat is.
Jakab Péter vagyonnyilatkozatában 16 tétel szerepel. Telefon- és üzemanyagkártya, egy budapesti lakás, valamint két – ózdi és miskolci – iroda bérlése. Emellett számítástechnikai eszközöket, telefont és három görgős széket (ezek darabonként egy tételt jelentenek) igényelt 2018 óta. 2020-ban egy notebookot kért.
Varga László vagyonnyilatkozatában 2008 és 2014 vonatkozásában 1-1, 2018-ra vonatkozólag 5, míg 2020-at illetően 3 tétel szerepel: mobiltelefon, laptop és számítástechnikai tartozékok, üzemanyag- és telefonkártya, albérlettámogatás és irodahasználat.
Egyik ellenzéki képviselő sem igényelt munkájukat segítő alkalmazottat (a választókerülettel rendelkező képviselőknek mind van), és Csöbör Katalinon kívül egyik fent említett politikusnak sem volt szüksége a munkavégzéshez fotótechnikára.
Pluszban szemléztünk még egy, megyénk szempontjából kevésbé releváns vagyonnyilatkozatot, mert tudjuk: Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc esetében a juttatások listája 10 bejegyzést tartalmaz. Segítő személyzet, irodahasználat, üzemanyagkártya, személygépkocsi, mobiltelefon és számítástechnikai eszközök szerepelnek a listán. 2020 vonatkozásában a DK elnöke egy multifunkcionális HP nyomtatót igényelt 80 640 forint összegben.
Arra, hogy a képviselők ezeket a béren kívüli juttatásokat az Országgyűléstől, saját pártjuktól vagy képviselőcsoportjuktól, illetve tevékenységüket támogató alapítványoktól kapták-e, nem tér ki a formanyilatkozat, és mivel a kérdéseinkre sem kaptunk választ, onnan sem tudunk következtetni.
Összegezve
Be kell látni,
a fenti összegek nem viszik csődbe az államkasszát.
Legalábbis a beszerzett eszközök terén. Sokkal érdekesebb lenne az összehasonlítás, ha a lakás- és irodabérlések díját is forintosítva kellene feltüntetni a nyilatkozatban (ezt a fentiek közül csak Hubay György tette így). Az összeg helyett érdemes tehát inkább azt nézni, mit vásároltak a képviselők, és eljátszani a gondolattal: az igényelt eszközök hogyan és mennyiben segítik a választókörzetük javára folytatott munkájukat.