Ugrás a tartalomra

„Felkötjük a farsang farkát”

Muntyán Bernadett
Utoljára módosítva
2020. január 18. szombat 16:49
Busójárás, tuskóhúzás, férj- és időjóslás, fánkok és mulatozás – elkezdődött a farsangi időszak. Mára csupán a farsangi bálok, és a gyerekek iskolai jelmezversenye őrzi a farsangi időszak hagyományait. Milyen szokások, hiedelmek kapcsolódnak az időszakhoz? Milyen tradicionális ételeket fogyasztottak ekkor? Mi az a farsang farka? Erről dr. Bodnár Mónika néprajzkutatót, muzeológust, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteményének vezetőjét kérdeztük.
Csíki farsangbúcsúztató. Fotó: Mocsári László

Farsangnak a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közötti időszakot nevezzük. Vízkereszttel kezdődik és hamvazószerdával ér véget, pontosabban húshagyókeddel, ami az ezt megelőző nap (a húsvétvasárnap előtti 47. nap). Hagyományosan ez az időszak a vidám lakomák, bálok, mulatságok és a lakodalmak időszaka.

Esküvői szezon

– Manapság inkább a május-szeptember időszak az esküvők ideje, de régebben január-március volt ez az időszak. Ezzel magyarázható, hogy bizonyos vidékeken – és erre nyelvemléki adataink is vannak – a farsangi vasárnapokat menyegzős vasárnapoknak nevezik. Az Érdy-kódexben első, másod és harmad menyegzős vasárnapról írnak attól függően, hogy milyen hosszú a farsang – mondja dr. Bodnár Mónika. A farsangot időjósló és férjjósló napok jellemzik. Ilyen például január 18., Piroska, január 22., Vince, február 6., Dorottya, február 14., Bálint vagy február 16., Julianna, február 24., Mátyás – ezek a legismertebb jóslónapok. Például Piroska napról jegyezték fel, hogy a még pártában lévő lányok piros kendőt kötöttek aznap a fejükre vagy nyakukra, hogy elkeljenek még abban a farsangi időszakban.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

– Farsang végén kicsúfolták azokat a lányokat, akik nem keltek el, pedig már benne voltak a korban. Ilyen például a tuskóhúzás szokása. Valami nagy zajt csapnak és azoknak a lányoknak a háza előtt különösen felerősödik ez a zaj, és be is kiabálnak különböző rigmusokat (pl.: „Húshagyó, itt maradt az eladó”), ahol pártában maradt a lány. Erre voltak olyan lányok, akik vissza is válaszoltak: „Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg?” – részletezi. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című eposza is arról szól, hogy mindenképpen férjhez akartak menni a lányok farsangkor, mert aki kimarad, annak már csak egy év múlva, a következő farsangkor lesz esélye.

„Farsang farka”

A farsangi népszokások többnyire az időszak végére esnek: a legnagyobb mulatozásokat farsang végén szervezték, ez az úgynevezett „farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. – Ilyenkor nehéz, zsíros ételeket fogyasztottak, mint például a disznóhús, a káposzta, a kocsonya. Miskolcon ebben a farsangi időszakban szervezik például a Kocsonyafesztivált is, ami egyrészt a miskolci kocsonya legendájához kapcsolódik, másrészt pedig kifejezetten farsangi étel a kocsonya. De tipikus farsangi étel még a fánk, a pampuska, a herőce, vagy forgácsfánk – tudjuk meg.
„Felkötjük a farsang farkát” – mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. De régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang” is, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

Játékok

Farsangkor többfelé dramatikus játékokat is szerveztek. Például megelevenítették a lakodalmat, amiben maszkos alakoskodók, tréfacsinálók vettek részt, akik a közönséget szórakoztatták. De ugyanígy halottas játékok is voltak a farsang farkához kapcsolódóan: ekkor temették el az emberek a farsangot. A farsangtemetés pedig a téltemetés egyik formája is volt. – Vidékünkre jellemzőek a kivégzést utánzó játékok. Egyik formája Sajónémetiben maradt fönn legtovább, a „rabvágás”. Ekkor két szereplőt rabnak öltöztetnek fel, kettőt hóhérnak, van bíró, és van a falu közössége. A rabokra olvassák a falu bűneit, a hóhérok pedig kivégzik a rabokat. Ez abból áll, hogy leverik a fejükre tett cserépfazekat, amit mulatság követ. A farsang egyik jellegzetes mulatságai a vetélkedők és a legényavatások voltak.
A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Néhány éve – nagy sikerrel – a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket. Érdemes tehát már most beírni a naptárba február 17-ét, Torkos Csütörtök napját.

A legendák hava

A farsangkor még több, olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s amelyeket a néphagyomány máig őriz. Január 22., Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince" – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor. A drávaszögi falvakban úgynevezett vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt, és a borvidékeken mára egyre inkább újraéledő hagyomány, ilyen a Vince-nap Siklóson vagy a villányi Pincéről pincére program is.

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmadvasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.

További hírek

Olvasnivaló

Programok