Néhány héttel ezelőtt mutattuk be lapunk hasábjain Bényei Máriát és Kássa Lászlót, a lokálpatrióta miskolci házaspárt, akiknek felmenői között megtalálni Szőke Pál műbútorasztalost is. Az ő nevéhez köthető sok egyéb mellett a néhai Aranyszarvas Gyógyszertár műemlék bútorzata is.

Cikkünk kapcsán kereste meg szerkesztőségünket Antal Gáborné Ildikó: leveléből kiderül, az ő családja is kötődik az egykori patikához. Úgy fogalmaz: évek óta figyeli a méltatlan üzengetést, amely a jobb sorsra érdemes gyógyszertárral kapcsolatban olvasható a sajtóban, hiszen gyermekkorától az üzlet bezárásáig sokszor megfordult itt.

- Anyai nagyapám, Valek József szobrász volt, aki 1943-ban, az orosz fronton meghalt 48 évesen. Sok műve van Miskolcon, főként egyházi munkák, de nem kizárólag (..). Az Aranyszarvas Gyógyszertár egyik fekvőszarvasa volt az egyik, melyet édesanyám emlegetett, és már csak emiatt is jártunk oda - írta Antal Gáborné.

- Minden valószínűség szerint nagyapám szobra alapján készült 1986-ban az ajtó feletti új cégér is, mely még mindig megtalálható itt, az eredeti helyszínen – mutatja fotóriporterünknek Antal Gáborné, akivel a hányattatott sorsú patika előtt találkozunk, részben a járványhelyzet miatt, részben pedig azért, mert az üzlethelyiségbe ezúttal sem sikerül bejutnunk.

Valek József ismert és elismert szobrászművész volt. Abasáron született, Gyöngyösön volt kádártanuló, ezután lett szobrászinas Pesten, a budai Kraftnál. - Nagyapám 1925-ben került Miskolcra, mégpedig azért, hogy az akkoriban épülő Zenepalota orgonaállványát és különféle szobrászmunkákat készítsen el - meséli a büszke unoka.

Műhelye a cikk elején emlegetett Szőke Pál műhelyének a közelében volt. Legtöbbször megrendelésekre dolgozott, művészember volt, ezért aztán – mint azt Antal Gáborné édesanyja, Valek Ilona emlékeit felidézve elárulta - vagy nagyon sok volt a munkája, vagy szinte semmi. Ennek ellenére élményekben gazdag volt az életük, köszönhetően nagyapa személyiségének – tette hozzá mosolyogva.

A szobrászművész nagypapa nevéhez kötődnek a martintelepi templom famunkái, az újgyőri templom faragott szószékén található négy evangélista szobra, a minorita templom szentségtartójának fából faragott, aranyozott állványa, de a mindszenti templom kegyúri padja is. Készített emellett síremlékeket (sok közülük még mindig megtalálható többek között a Szent Anna temetőben is), de villaberendezések is kötődnek a nevéhez.

- Munkái közül sajnos nagyon sok az enyészeté lett: a modernizálás áldozatává vált, vagy éppen - amint a Deszkatemplom esetében - tűzben pusztult el. Az Aranyszarvas Gyógyszertár szarvasai viszont megmaradtak. Emlékszem, a gyerekkoromban édesanyám mindig megkérdezte, mikor takarítottak, mert abban reménykedett, hogy egyszer közelről is megnézheti a két szarvast. A családi legendárium szerint ugyanis csak az egyiket látta el kézjegyével nagyapám, mert a másiknak az orrát nem ő faragta – mesélte Antal Gáborné, aki hozzátette, hasonló a terve neki is, a szétbontás óta keresi a kapcsolatot a tulajdonossal, szeretné ugyanis látni a bútorzathoz tartozó két szarvast.

A beszélgetést követően telefonon egyeztettünk Lichy Józseffel, az épületet tulajdonló Bigatton Kft. jogi képviselőjével, aki elmondta: elviekben semmi akadálya nincsen annak, hogy a szobrokat később megnézzük, az alkotások ki- és visszacsomagolásához azonban jelen kell lennie a bontást végző restaurátornak is.