– Nehéz napon vagyunk túl, nagy reményekkel vártuk ezt a találkozót – kezdte Fernando Fernández, a DVTK vezetőedzője. – Az első félidő nagyon rossz játékot hozott, lassan járt körbe a labda, mindkét oldalon sok hiba, sok pontatlanság jellemezte a játékot. Mi nem találtuk a megfelelő területeket, ahol szerettünk volna létszámfölényt kialakítani, nem tudtuk bejátszani a labdát a középpályás soruk mögé. Nem tudtunk kellő pontossággal passzolni, emiatt alig veszélyeztettük a kaput. Sokat birtokoltuk a labdát a saját térfelünkön, ezzel szerettünk volna területet nyitni elől a támadók számára, ami sajnos nem sikerült.

A második félidőről szólva a szakember elmondta: az első 25 perc másként nézett ki, miután változtattak, és kijátszották a Haladás letámadását. – Ekkor eldönthettük volna a mérkőzést, azonban az elmúlt időszakban tapasztalt pontatlanság miatt ezúttal sem sikerült. Rengeteg beadást láthattunk, de középen hiányoztak az a váratlan megoldás, ami a gólhoz elengedhetetlen, még akkor is, ha több lövéssel próbálkoztunk, és a kapufát is eltaláltuk – fűzte hozzá.

Fernando büszke a játékosaira, hiszen „mindent megpróbáltak elsősorban a második félidőben, nem lehet azt mondani, hogy ne akartak volna”. – Ellenfelünk a mutatott játék alapján nagy ajándékot kapott, nem éreztem a veszélyt a támadásaikban, egy pontrúgás után szerezték a gólt is. Gratulálok a Haladásnak a három ponthoz – mondta.

– Megértem a szurkolókat, joggal szomorúak. Minden mérkőzésen ott vannak, legyen az itthon vagy idegenben, de mostanában semmit nem tudtunk visszaadni abból a támogatásból, ami a lelátóról érkezik. Tovább kell menni az úton, nagyon fontos mérkőzés vár ránk Kisvárdán. Fel kell állnunk a földről, ha választhatnék, akkor is a Kisvárdát választanám következő ellenfélnek, mert egy győzelemmel megelőzhetjük őket, és újra a vonal fölé kerülhetünk – zárta értékelését Fernando.

A Hali vezetőedzője szerint is nehéz mérkőzésen vannak túl, aminek számukra az volt a tétje, hogy életben tartják-e a reményeiket, vagy visszacsúsznak oda, ahonnan indultak.

– Az első félidőben a letámadásunk tökéletesen működött, megfojtottuk a DVTK rövidpasszos játékát, ami hozzá kell tennem, gyönyörű játék – fogalmazott Horváth Ferenc. – Voltak lehetőségeink, ha ekkor gólt lövünk, akkor egészen másként alakul a második játékrész. A második félidő első 15 percében a DVTK szélesebbre húzta a játékát, nekünk többet kellett futni, addig fölényben játszott az ellenfelünk, amíg a játékosok ezt lereagálták. Utána azonban kiegyenlítetté vált a találkozó. Biztos voltam benne, hogy egy gól el tudja dönteni a meccset, nagyon örülök, hogy mi szereztük. Nagyon örülök annak is, hogy a játékosok ilyen presszió alatt is hetek óta ilyen teljesítményt tudnak nyújtani – mondta.

Hozzátette: „a mi szempontunkból a helyzet változatlan, továbbra is tök utolsók vagyunk, ezek a győzelmek szépségtapaszok. Viszont ha így folytatjuk, akkor a végén kilyukadhatunk ott, hogy alattunk húzzák meg a vonalat, ami még mindig a csoda kategóriába tartozna. Sok sikert kívánok a DVTK-nak a folytatásban”.