Folytatja a miskolci érdekes történetek kutatását Reiman Zoltán

Újabb 100 történelmi érdekesség Miskolcról - ez a címe Reiman Zoltán decemberben megjelent könyvének. A lokálpatrióta szerzőnek ez már a sokadik Miskolc tematikájú kötete, és egyenes folytatása a 2020-ban megjelent 100 történelmi érdekesség Miskolcról című alkotásnak. 

– Tulajdonképpen a két könyv tematikája is hasonló, de az új könyvnek más a tematikai tagolása: vannak sporttörténeti, vallástörténeti érdekességek, emellett a belváros mellett Lillafüredről, Hejőcsabáról, Görömbölyről, Szirmáról és Martinkertvárosból is hoztam kevésbé ismert történeteket.– kezdte Reiman Zoltán, aki kiemelte: nagy öröm számára, hogy akárcsak a könyv első részét, vagy más köteteit, a legújabbat is sokan keresik. 

„Már a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban tartott decemberi bemutatón, majd az azt követő, a Géniusz Könyváruházban megtartott író-olvasó találkozón is nagyon sokan vettek részt, kíváncsiak voltak rám és az új kötetre, de nem csak arra, hanem a korábbiakat is sokan keresték. Ezt nagyon jóleső érzés volt megélni” – emelte ki. 

Érdeklődésünkre elmondta, a könyv ötlete onnan jött, hogy hasonló könyv Magyarországról is van, sőt bizonyos tudományterületekről is állítottak össze hasonló tematikájú könyvet. „Sokan megkérdezték tőlem már az első kötetnél is, hogy van-e száz érdekesség Miskolcról és a válasz egyszerű volt: hogyne lenne! Ugyanis a Szemelvények Miskolc történelméből című blogomon ekkor már több epizód is megjelent a témában, ezeket kellett tematikusan megszerkeszteni, és kis túlzással megvolt az első könyv. Akkor még nem gondoltam, hogy a folytatáshoz is lesz még száz érdekes történet, de az az igazság, hogy hamar összejött, hiszen bármerre kezdek kutakodni Miskolc történetében, a fő csapásirány mellett mindig rábukkanok egy-egy érdekes tényre, jó sztorira” – tette hozzá. 

Sztori sztori hátán

Beszélgetésünk idején – folytatta – éppen Soltész Nagy Kálmán életrajzát tanulmányozta, mint mondta, már itt jó pár olyan történetre bukkant, melyről a történészek, levéltárosok talán tudnak, de a szélesebb nyilvánosság aligha.

–  Például az ő polgármestersége idején lehetett először polgári házasságokat kötni és ő volt az első, aki ezt megkötötte. De az is kevésbé ismert, hogy járt Torinoban Kossuth Lajosnál és a Borsodmegyei Lapokban ez nagyon alaposan dokumentálva van. Kiderül például az is, hogy Kossuthot mi érdekelte akkoriban Miskolcról. Vagy megtaláltam az újraválasztásának történetét és azt a beszédet is, amit akkor mondott, amikor leköszönt a polgármesteri címről. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek egy miskolcinak érdekesek lehetnek – hangsúlyozta.

A polgári Miskolc

Reiman Zoltán, aki szerint kiemelt jelentőségű, hogy a miskolciak minél szélesebb köre ismerje meg Miskolc 1850 és 1940 közötti történetét, a korábbi rendszerben ezt a korszakot kevésbé említették, a hangsúly azon volt, hogy Miskolc iparváros, gyárváros.

– Ez természetesen igaz és ezt ma senki sem tagadja, viszont Miskolc az 1800 évek közepétől indult hatalmas fejlődésnek, a legnagyobb városok közé emelkedett, ami részben az iparosításnak, részben a zsidó kereskedők tevékenységének és természetesen Miskolc szellemi nagyjainak köszönhető, csak egy példa: sok országos hírű politikust, tudóst adott ez a város az országnak. Fontosnak tartom, hogy könyveimből erről is olvashasson bárki, aki azokat kezébe veszi – tette hozzá. 

Izgalmas történetek

Arra a kérdésre, melyek a kedvenc történetei az Újabb 100 történelmi érdekesség Miskolcról könyvéből, Zoltán gondolkodás nélkül válaszol. „A Szent István templom, vagyis a mostani Avasi templom eredetileg katolikus templom volt. Van történet erről és megírom a pusztulásának történetét is.  A sporttörténeti érdekességek között írok a Simonyi testvérekről, akik kilencen voltak, mindegyikük focizott, többnyire az Attilában, az MVSC-ben. Egyikük egészen a francia válogatottig jutott, de többen fociztak az NB1-ben és a magyar válogatottban is. Írok a kelták bükkszentlászlói pénzverdéjéről, Szirma elnevezéséről és a hejőcsabai zsebesakadémiáról is. Nem utolsósorban pedig történet olvasható a könyvben arról is, hogy hogyan toltak el síneken néhány házat Martintelepen a rendezőpályaudvar bővítése miatt” – sorolta. 

Arra a kérdésre, hogy lesz-e a könyvnek harmadik része, az író úgy felelt: nagyon valószínű, idén viszont egy különleges novelláskötettel szeretné folytatni. Ebben azokból az írásokból válogat majd, melyek korábban a blogjában is megjelentek, ám mindegyik történet mellett szerepelni fog azok történelmi alapja és az, pontosan milyen források alapján íródott. 

– Ez a terv, azt azonban nem tudom, hogy pontosan mikor is tud majd megjelenni, hiszen az új évvel új kihívások is várnak rám. Tizenhat év után január első napjaiban otthagytam a Bosch-t és immár a polgármesteri hivatal kötelékében dolgozom civil referensként. Fő feladatom a helyi civil egyesületekkel való kapcsolattartás lesz. Ez a terep szintén nem idegen előttem, azonban most másképpen kell majd helyt állnom ezen a területen is – zárta gondolatait Reiman Zoltán.