Eseménydús heteken vagyunk túl, igaz, ennél nyugodtabb nyári időszakot kívánt magának minden pihenni autóval induló magyar: július elején kezdődött egy - egyelőre megállíthatatlannak tűnő - emelkedő tendencia az üzemanyagáraknál, csak az elmúlt két hónapban több mint 50 forinttal nőtt a benzin, 80 forinttal a gázolaj ára. Ezzel az átlagárak most már tartósan 600 forint fölé kerültek - a benzin literjéért 628, a gázolajért 638 forintot kell fizetnünk a kutakon.

- Az emelkedés legfőbb oka az, hogy Szaúd-Arábia még szeptemberben is napi egymillió hordóval mérsékelheti a kitermelést - mutatott rá lapunk érdeklődésére Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője. Hozzátette, a forint dollárral szembeni gyengülése szintén emeli az üzemanyagárakat Magyarországon. A szakértő most azt mondta, "minden azon fog múlni", hogyan reagál majd a forint a dollárra, folytatódik-e a gyengülés, vagy sem.
- Ha igen, akkor újabb áremelésekre kell számítanunk, de ez már nem az olaj árának világpiaci emelkedése miatt - az úgy néz ki, nagyjából beáll a 85 dolláron -, hanem inkább a forint miatt. A további gyengüléssel "minden további nélkül" elérhetjük a 650 forintos lélektani határt is - vélekedett.

A világpiaci folyamatok alól a szomszédos országok sem tudják kivonni magukat, nem tapasztalni jelentős árelőnyt sehol, Bujdos Eszter elmondása szerint egyedül talán Románia reagál egy kicsit lassabban az olajár emelkedésére. A keleti határon élő magyarok ezért - a bevásárlás mellett - a tankolást is ott tudják le. De Szlovákiában, Ausztriában, valamint a déli szomszédoknál szintén csak bőven 600 forint felett lehet üzemanyagot vételezni. Az esetleges 5-10 forintos árkülönbségért már nem érdemes autózni.

Újabb jelentős változást hozhat 2024 januárja, ekkortól kell ugyanis - egy uniós kötelezettségnek eleget téve - literenként bruttó 41 forinttal emelni a jövedéki adót a benzinre és a gázolajra vonatkozóan. A 24.hu-nak nyilatkozó olaj- és gázipari elemző szerint ugyanakkor a költségvetési bevételeket is így növelné a kormányzat. A követeltnél ugyanis vélhetően többet vállalt a kabinet, mint amit Brüsszel kívánt. A szakértő kalkulációi szerint "simán elképzelhető" jövőre, hogy a hazai üzemanyagárak magasabbak lesznek, mint az összes környező országban, és akár elérhetik a németországi szintet is.

A Holtankoljak.hu ügyvezetője is arra lyukad ki, hogy "egyértelműen megterheli" a magyar árakat a hazai adórendszer. A 27 százalékos áfatartalom minden környező országénál magasabb, a világjárványra, majd az orosz-ukrán háborúra (és minden egyébre) hivatkozva ráadásul pluszadónemeket vetett ki az állam. Ezek pedig "kénytelen-kelletlen" az árakban is megjelennek.

Idén például jelentősen emelkedett (jelenleg eléri a 4,5 százalékot) az árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó, ami az összes hazai töltőállomásra vonatkozik. Aztán ott van még a kifejezetten a Mol Nyrt.-re szabott 95 százalékos extraprofitadó, amit ebben az évben vezettek be. És van egy úgynevezett energia-megtakarítási kötelezettsége is a benzinkutaknak, ami bár szintén uniós előírás, de azt a magyar állam határozhatta meg, mely szereplők tartozzanak a kötelezettek közé. Nos, a kormány döntése nyomán az áram- és gázszolgáltatók mellett a végfelhasználóknak üzemanyagot értékesítő kis- és nagykereskedelmi cégek is bekerültek a befizetői körbe.

- Ez szintén megjelenik valamilyen szinten az árakban, és ez egy folyamatosan emelkedő mértékű kötelezettség évről évre, ráadásul egészen 2030-ig fogja terhelni a benzinkutakat - tette hozzá Bujdos Eszter.