Ismerni és elismerni: nemzetiségeit ünnepelte a város
– Miskolc mindig is befogadó város volt. Kapui nyitva álltak az ideérkezők, az itt menedéket kérők és az itt letelepedni szándékozók előtt. A történelem annyi zavaros korszakában érkeztek ide emberek, és most egy háború borzalmai elől is menekülnek hozzánk – fogalmazott Veres Pál. A polgármester szerint az ezúttal megünnepelt közösségek büszkén őrzik hagyományaikat, és építik együtt a várost a többségiekkel.
Megítélése mentén mindez együttesen tesz bennünket gazdaggá. Nem véletlen – vélekedett –, hogy Miskolcon voltaképp már a nemzetiségi nap életre hívását megelőzően, a hétköznapok együttléteiben, a közös munkában és a közös otthon szeretetében megünnepeltük azt. – A nemzetiségi önkormányzatok összefogják a városban élő nemzetiségeket, amelyek még erősebb hidat építenek közöttünk – állapította meg.
Harminc évvel ezelőtt, 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. 2012-ben az Országgyűlés december 18-át a nemzetiségek napjává nyilvánította. A jelenlegi törvény értelmében Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismernek el: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. Ezek önkormányzataival a román és a délszláv etnikumokat kivéve Miskolcon is találkozhatunk.
Varga Andrea számára az elmúlt három év meghatározó élménye, hogy a Miskolcon működő nemzetiségi önkormányzatok és közösségek életébe betekintést nyerhetett. Hozzátette: nem egyszerű feladat, amit azok felvállalnak, a városvezetés éppen ezért igyekszik megteremteni és biztosítani a befogadó Miskolc koncepcióját, ők azonban csupán a kereteket biztosíthatják – tartalommal már nekik kell megtölteniük.
– Vannak olyan ízek, hangok, dallamok, tekintetek és érzések, amit a városi önkormányzat nem tud biztosítani – hangzott el az alpolgármestertől, aki szerint az itteni nemzetiségiek olyan miskolci polgárok, akiket a magyar identitáson kívül összeköt még egy láthatatlan szál is egymással.
A rendezvényen a nemzetiségi önkormányzatok javaslatai alapján emléklapot vehettek át: Matulay Sándorné (Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat), Szambanisz Jorgosz (Görög Nemzetiségi Önkormányzat), Rémiás Emőke (Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat), Almássy Judit (Német Nemzetiségi Önkormányzat), Kovács Csaba (Örmény Nemzetiségi Önkormányzat), Szegedi Dezső (Roma Nemzetiségi Önkormányzat), Kramarenkó Viktor (Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat), Pálkovács Lajos (Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat) és Skornyák József, a Megszólaló Kezek Alapítvány elnöke (Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat).