A jogász válaszol: életjáradéki vagy tartási szerződés?

A hozzátartozó vállalná, hogy haláláig egy bizonyos pénzösszeget fizet részére havonta, mivel személyesen a gondozását nem tudja vállalni. Kérdezi, hogy van-e lehetőség ilyen szerződés kötésére, melyben nem eltartását, hanem havonta egy meghatározott pénzösszeg fizetését vállalja a kötelezett. Kérdezte továbbá, hogy mi a különbség a két szerződés között. 

Gyakori, hogy idősebb emberek, általában ingatlanuk átruházása ellenében, tartásuk biztosítására szerződést kötnek. Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett, a tartásra jogosult szükségleteinek megfelelő kielégítésére, a tartásra jogosult, tehát az eltartott, ellenérték teljesítésére köteles. A tartási szerződést írásba kell foglalni, és a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A tartást nyújtó fél kötelezettségét a szerződésben kell rögzíteni, részletezni. Ez általában kiterjed a tartásra jogosult élelmezésére, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, valamint a lakás takarítására, a mosásra, esetleg a kert gondozására, halála esetén illő eltemettetésére. A tartást a szerződésben foglaltak szerint, rendszeresen és folyamatosan kell biztosítani, a késedelem veszélyezteti a szerződés célját, a jogosult eltartását, és megrendítheti a kölcsönös bizalmat is. 

Általában a kötelezett személyesen köteles teljesíteni, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. A jogosultnak és a kötelezettnek nem kell feltétlenül közös háztartásban élnie. Amennyiben a kötelezett nem természetbeni tartást vállal, hanem havonta egy meghatározott összeget fizet a jogosultnak, akkor életjáradéki szerződésről beszélünk. Életjáradéki szerződés alapján a járadék fizetésére kötelezett fél a jogosult javára annak haláláig meghatározott pénzösszeg fizetésére, a jogosult pedig ellenérték teljesítésére köteles. Ez az ellenérték e szerződés esetében is általában az életjáradékra jogosult ingatlana. Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti. 

Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni. Mindkét szerződéstípusnál kötelező az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, ha ingatlan a tárgya a szerződésnek.