Már az iskolában elkezdődik a prevenció
Napjainkban egyre tudatosabban kezeljük a kényszerbetegségek jelenlétét, ami nem is csoda annak tükrében, hogy az élet egyre több területén jelennek meg a rizikófaktorok, amelyeken könnyen elcsúszhatunk.
Ha megtörténik a baj, akkor mind mentálisan és fizikailag komoly erőforrásokat igényel a gyógyulás folyamata, a potenciálisan visszafordíthatatlan károkról nem is beszélve.
Ennél fogva evidens, hogy a legjobb eset az, ha elébe megyünk, ennek pedig egy kiváló módja a minél fiatalabb korban megkezdett prevenció. A megelőzés részeként a szakemberek ma már nem fekete tüdőket és tűhasználattól szétroncsolódott karokat mutatnak a fiataloknak, hanem sokkal kifinomultabbak a módszereik – ahogy azt a kor igényei és bizony a veszélyek sokrétűsége is megkívánja.
Kezdjük az alapokkal
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) szakmai elnöke, Lasztócziné Szomoru Mónika és Szolnoki Beáta, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (MESZEGYI) szakembere segítettek nekünk kicsit átlátni a mai folyamatokat.
Definiálással indítunk: a prevenció megelőzést jelent, ami azokra a káros viselkedési formákra vonatkozik, amelyek az egyén fizikai és mentális állapotát negatívan befolyásolják – tudtuk meg Lasztócziné Szomoru Mónikától. Három fajtáját különbözteti meg a szakember: az általános, a célzott és a javallott prevenciót.
Nem mindenki ugyanúgy veszélyeztetett
Bármilyen rizikófaktortól eltekintve, bárki az általános prevenció célcsoportjába tartozhat. Főként fiatalokat céloznak meg az ilyen programok. A MESZEGYI esetében az óvodai-iskolai szociális segítők minden miskolci nevelési-oktatási intézményben jelen vannak és igyekeznek megszólítani a fiatalokat egyéni, csoportos és közösségi foglalkozások részeként.
A célzott prevenció során olyan csoportokkal veszik fel a kapcsolatot a szakemberek, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettebbek. Példaként elhangzottak az iskolakerülő fiatalok, illetve az online játékok, amik jellemzően veszélyeztetik a mai tizenéveseket.
A prevenció harmadik típusa a javallott. Ebben az esetben azokkal foglalkoznak, akik már akár érintettek is lehetnek valamelyik potenciálisan függőséget okozó tényező által. Náluk a cél megelőzni, hogy ez szokássá váljon. Lasztócziné Szomoru Mónika hozzátette, hogy ez a típusú megelőzés kicsit összeér az ellátással, hiszen ide tartoznak például azok a szenvedélybetegek is, akik tiszták. A cél, hogy azok is maradjanak. De ide sorolható a hatóságilag kötelező elterelés is.
Egyre többször kérnek segítséget a fiatalok
A MESZEGYI jellemzően az általános prevenció eszköztárával él, a fiatalság egészére koncentrálva. Erről már Szolnoki Beáta, az óvodai-iskolai munkacsoport vezetője beszélt. Kifejtette, az iskolai szociális munka részben azért jött létre, hogy intenzív prevenciós munkát végezzenek a szakemberek a fiatalok körében.
Az látszik az eszközöket hallgatva, hogy a beszélgetés nagyon fontos elemmé vált az ifjúsági prevenciónak. Számos csoportos foglalkozást szerveznek, tematizálva: az önértékelés és az önismeret erősítése, hogy végső soron önállóan is helyesen tudjon viselkedni a fiatal, vagy a közösségépítés, hogy egymásra is tudatosabban odafigyeljenek a kortársak, hogy kérjenek segítséget, miként mondjanak nemet – csupán néhány az irányok közül.
A szakember hozzátette, hogy a riogatásban nem hisznek, sokkal inkább az ártalomcsökkentésben. „Abból kell kiindulni, hogy mi a mai fiatalok valós napi helyzete” – utalt arra, hogy a prevenció eszközeit igyekeznek a tényleges élethelyzetekhez igazítani.
Az iskolai segítők részéről az is fontos, hogy elérhetőek legyenek az adott intézményben és bármikor bekopoghasson hozzá a fiatal a maga problémájával. A kor igényeihez igazodva ez már online, Messengeren keresztül is hivatalosan működik.
„Pár év alatt a prevenciós tevékenység odáig fejlődött, hogy a gyerekek maguktól keresik fel őket és elmondják, mi a saját, vagy a társuk gondja” – osztotta meg az offline-online tapasztalatokat Szolnoki Beáta.
A veszélyek kilépnek az iskolai falai közül
Az iskola mellett az utcán is jelen vannak a szakemberek. Lasztócziné Szomoru Mónika úgy nevezi ezt, hogy „ifjúságvédelmi utcai szociális munka”, ami szintén a család- és gyermekjóléti központok szolgáltatása.
Az általános prevención túllépve célzottan keresnek fel gyermekeket: például, akik lógnak az oktatásból vagy éppen csellengnek, ami előfordul, hogy valami deviáns magatartásba – rongálás, italozás, … – csap át.
A gyakorlatban úgy kell elképzelni a tevékenységet, hogy a szakemberek – néha a rendészekkel közösen – napközben felkeresik azokat az ismert gócpontokat, ahol a diákok jellemzően elütik az idejüket. „Igazából ez felvilágosító munka. Segítő beszélgetés során tájékoztatják a kollégák a fiatalokat a veszélyekről, a segítségről, de közben ha kell, felveszik a kapcsolatot az iskolával” – mondta a szakember.
A prevenció még mindig az egyik legjobb módszer
Szolnoki Beáta úgy látja, a mai számos problémához hozzájárult, hogy évekig nem működött prevenció az oktatási intézményekben. A gyerekek kifejezetten igénylik a segítséget, a folytatást és egyéni szinten is keresik a támogatást. Ezek mind azt mutatják, hogy nagyon fontos a prevenció.
Lasztócziné Szomoru Mónika egyetértett kolléganőjével. „Ha már csak annyit tettünk hozzá a prevencióval, hogy összekötöttük a gyerekeket és a családi háttér mellett egy másfajta támaszt adunk nekik, akkor szerintem már segítettünk” – fejtette ki véleményét, majd hozzátette, hogy látja a pozitív hatásokat.
(Címlapkép: Drogprevenciós világnapi rendezvény Miskolcon; Illusztráció; Fotó: Beregi László)
