Megvédték a lakott területeket az áradó folyóktól az utóbb egy évtizedben létesült új védművek – erről a megyei kormányhivatal vezetője és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója sajtótájékoztatón számolt be csütörtökön az egyik érintett településen, Felsőzsolcán.
Alakszai Zoltán az eseményen örömét fejezte ki, hogy 2020-ban nem ismétlődött meg a 2010-es árvízi pusztítás annak ellenére sem, hogy a Sajó-Hernád vízrendszerén októberben levonult árhullám méretében hasonló volt a tíz évvel ezelőttihez.
- 2010-ben közel száz települést érintett az árvíz, Borsod-Abaúj-Zemplénben 284 ház dőlt össze, vagy vált életveszélyessé, használhatatlanná. Hatalmas károk keletkeztek az árvízvédelmi berendezésekben éppúgy, mint a mezőgazdasági területeken. A megyében több mint négyezer-hatszáz főt kellett kitelepíteni és a védekezés csúcspontján több mint tizenkétezer ember vett részt a védelmi munkában. Az, hogy az akkori válságon túljutottunk, igazi nemzeti összefogás eredménye volt, viszont az, hogy ezek az események nem ismétlődtek meg, annak köszönhető, hogy a kormány, a vízügy és az önkormányzatok összegangolt munkával sikeres fejlesztéseket vittek véghez az árvízvédelem területén – mondta.
Tíz év munkája
Ezeket a beruházásokat részletesen Láng István főigazgató, ismertette. „ A Sajón a 2010-es árhullám levonulása idején, csak egy település rendelkezett települési körtöltéssel. Ezt követően, hat településen épült ki települési körtöltés. Az újonnan kiépült töltések hossza: 22,137 kilométer. A töltések mellett, 4550 méteren épült ki árvízi lefolyást segítő vápa is, mely Miskolc és Felsőzsolca települések árvízvédelmét látja el, ha szükséges. A Hernád mentén, a 2010. évi árhullámok levonulása idején hét település rendelkezett települési körtöltéssel, ezt követően további hat településen épültek ki az akkori mértékadó árvízszintre az újonnan megépült települési körtöltések, melynek hossza 10,583 kilométer.”
A Bódva völgyében is jelentős fejlesztések történtek – tette hozzá a főigazgató –, hiszen Megépült három szükségtározó: Bódvalenkén, Bódvarákón és Bódvaszilason; továbbá négy völgyzárógátas záportározó: Hidvégardón, Bódvaszilason, Edelényben, Szendrőládon mintegy ötmillió köbméter kapacitással.
Láng István – aki Országos Műszaki Törzs vezetője is – az idei árhullámról is szólt. Mint mondta, az elmúlt hetekben egy Sajó menti település (Sajóecseg) kért operatív segítséget a vízügyi szakemberektől, Hernád menti településnek közül pedig egyiknek sem volt operatív műszaki segítségre szüksége. „A Bódva mentén Szendrő esetében vált szükségessé a műszaki segítségnyújtás.
Sikeres védekezés
- Töltésmagasításra, az állami kezelésű védvonalakon csak egy helyen, a Hernád mentén, Gesztely és Ócsanálos között volt szükség. Az ideiglenes védmű megépítésének célja az volt, hogy a Belegrádi csúcsvízmű területéhez tartozó ivóvízbázis biztosított legyen. A 2020. évi védekezési költségek mintegy 205 millió forintot tesznek ki – tette hozzá a főigazgató.
Láng István hozzátette: „Bár a 2020-ra tervezett 10 éves árvízi megemlékezés a pandémia miatt elmaradt, a vízrendszer maga emlékeztette a vízügyi ágazatot 2010-re. A Sajó-Hernád-Bódva vízrendszerén mindenhol érzékelhető volt a fejlesztések hatása. Lényegesen kevesebb dolga volt a szakembereknek, mivel jóval kevesebb kritikus helyzet alakult ki. A két árvízi védekezést elemezve, hangsúlyozta, hogy a települési körtöltések, illetve szükség- és záportározók megépítésével, az állami védvonalak fejlesztésével jelentősen növekedett a térség árvízi biztonsága. A fejlesztések egyértelműen hozzájárultak az idei sikeres védekezéshez. A védművekért felelős önkormányzatok és a Vízügyi Igazgatóság sikeresen kezelték a most levonuló árvizet.”
Maradt még munka
A fejlesztéseket tovább kell folytatni – hangsúlyozta Láng István – , az elégtelen biztonságú védműveket még ki kell építeni. „Ugyanakkor az árvíz rámutatott arra, hogy a fejlesztések arányaiban hangsúlyváltás szükséges. A védművek befejezése mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az árvízszintek ne emelkedjenek tovább, mert akkor a kiépült rendszerek ismét elveszítik biztonságukat. A nagyvízi mederben kialakult akadályokat fel kell számolni. Sajószentpéteren a vízszint öt centiméterre közelítette meg a 2010-es rekordot annak ellenére, hogy mintegy 30 százalékkal kevesebb víz érkezett. Ez egyértelműen káros mederakadályra utal, ami veszélyes, és megszüntetendő” – hangsúlyozta.
Az OVF első embere kiemelte: a fentiek miatt a következő évtizedben a fejlesztések fókuszába a nagyvízi meder megfelelő kezelése kerül, hogy a levonuló árvizek helye biztosított legyen, az árvízszintek növekedése megálljon. „A Sajó-Hernád völgy, beleértve a Tisza befogadó szakaszát, mintaterülete lesz a nagyvízi meder új típusú kezelésének. Vannak már kijelölt mintaterületeink, ahol egyaránt sikerült növelni az árvízlevezető képességet, és a táj ökológiai értékeit, biodiverzitását. Olyan fejlesztéseket kívánunk tudományos alapokon megvalósítani, amely az árvizek biztonságos levezetése mellett növelik a táj vonzerejét, élhetőségét, természetvédelmi értékeit.” – összegezte Láng István.
