A stressz hatásai

A stressz eredendően olyan, túlélést szolgáló reakció, amely alapvetően a veszélyek és kihívások leküzdését segíti elő. Hatására szervezetünkben különböző élettani változások következnek be, hogy hatékonyabban szembenézhessünk az előttünk álló veszélyekkel, kihívásokkal. Rövid távon a stressz egyáltalán nem káros, viszont ha tartósan fennáll, akár bele is betegedhetünk.

Tartós stresszt okozhatnak például családi és magánéletünk vagy anyagi helyzetünk problémái, a munkánk vagy a munkahelyi körülményeink. A görcsös megfelelési kényszer, az életünk bármely területén felmerülő – sokszor teljesíthetetlen – elvárások olyan komoly súlyt helyezhetnek ránk, hogy időnként úgy érezzük, nem bírjuk tovább cipelni azt.

A folyamatosan minket érő stressz hatására indulatossá vagy éppen lehangolttá válhatunk, csökkenhet a koncentrálóképességünk, sokszor pedig kifejezetten döntésképtelennek és depressziósnak érezzük magunkat, nem utolsó sorban pedig fizikai tüneteket is produkálhatunk. Ezek jellemzően mellkasi, fej-, hát-, nyak- és vállfájdalom formájában lépnek fel, emésztési problémák jelentkezhetnek – hányás, hasmenés, székrekedés, puffadás –, valamint szédülés, illetve magas vérnyomás is lehet szervezetünk tartós stresszre adott fizikai reakciója. 

Gyengülő immunrendszer

A folyamatos feszültség az immunrendszer működését is gyengíti. Mivel ezáltal ellenálló képességünk romlik, könnyebben elkaphatunk különböző vírusos, bakteriális és gombás fertőzéseket, valamint fellángolhatnak az allergiás tüneteink is. Ilyenkor még a bőrünk is nagyobb veszélynek van kitéve: a pikkelysömör, az ekcéma, az akné és a herpesz is jellemzően kiújulhat stresszesebb időszakainkban. A kevés és nyugtalan alvás pedig tovább ronthat az állapotunkon.

A feszültség következtében fellépő ingerlékenységet, félelmet és negatív gondolatainkat gyakran túlevéssel kompenzáljuk vagy éppen ellenkezőleg: nem eszünk eleget, ami szintén nincs jó hatással az immunrendszerünk állapotára. A fokozott dohányzás és alkoholfogyasztás is felmerülhet a feszültség levezetése céljából, azonban ezek hosszú távon csak még nagyobb terhet rónak a szervezetünkre, és akár a korábbinál súlyosabb problémákat is okozhatnak.

A mozgás jótékony hatása

A stressz egyik legjobb levezetője a mozgás. Sportolni minden évszakban, minden korosztálynak lehet, csak meg kell találni az egészségi állapotunknak és testalkatunknak megfelelő mozgásformát. Ha úgy érezzük, hogy a futás vagy úszás lazít el minket, ne késlekedjünk, építsük be a napi vagy heti rendszerünkbe! Ha viszont úgy gondoljuk, hogy a társaság jobban motivál bennünket, akkor keressünk fel olyan edzéseket, ahol másokkal együtt sportolhatunk vagy akár táncolhatunk, hiszen a tánc nagyszerű hatással van mind a fizikai, mint pedig a lelkiállapotra!

Járjunk többet társaságba!

Már az enyhébb depresszióval küzdőkre is jellemző, hogy hajlamosak befordulni és kerülni mások társaságát. Ez azonban nem segít, éppen ellenkezőleg: kifejezetten tovább mélyíti a problémákat. Ha nem szeretnénk, hogy lelkiállapotunk még tovább romoljon, akkor győzzük le a magány utáni vágyunkat, és járjunk többet társaságba. Találjuk meg a személyiségünkhöz leginkább illő kikapcsolódási formát – legyen az mozi, kirándulás, futballmeccs, fotóklub vagy akár közös bolhapiacra járás – a lényeg, hogy kimozduljunk! 

Stresszoldó technikák

Léteznek különböző feszültségcsökkentő technikák, amelyeket elsajátíthatunk akár jóga- vagy meditációs tanfolyamok során is, de néhányat segítség nélkül is alkalmazhatunk. Ilyen például a stresszoldó légzés: nagyon lassan szívjuk be a levegőt, néhány másodpercig tartsuk bent, majd a lehető leglassabban engedjük ki. Ismételjük meg néhányszor!

A masszázs az egyik legjobb feszültségoldó tevékenység. A leghatásosabb persze, ha képzett masszőr segítségét kérjük, de saját magunkat is megmasszírozhatjuk: arcunkon, homlokunkon, talpunkon és tenyerünkön számos reflexpont található, amelyet ha finoman átgyúrunk, máris jobban érezhetjük magunkat.

Gyógynövények ereje

A gyógynövények jótékony hatására feszültség esetén is bátran támaszkodhatunk. Ha a testünket és lelkünket egyaránt pihentető álomra vágyunk, segítségünkre lehet a macskagyökér, a komló és a citromfű. Bár külön-külön is hatásosak, ha együtt alkalmazzuk, oldják a belső feszültséget a nap minden órájában: nappal nyugtatnak, éjjel pedig biztosítják a minőségi alvást.

Az orbáncfüvet már az ókorban alkalmazták búskomorság ellen. Rendszeres használata segít az enyhébb depresszió kezelésében, és a depresszióval összefüggő alvászavar ellen szintén hatásos. Akárcsak a macskagyökér, a komló és a citromfű, az orbáncfű is elérhető tabletta formájában, így azok is hozzájuthatnak a bennük található – szervezetünk számára éppen optimális mennyiséget tartalmazó – növényi kivonatokhoz, akik nem szeretik a teákat. 

Az említett gyógynövények előnye az is, hogy használatuk a nappali teljesítőképességet nem befolyásolja negatívan, ugyanakkor hozzászokás vagy függőség kialakulása nem ismert.