Az eseményen Bertalan József ellátott és Major Zita otthonvezető idézte fel a lakóknak Szent Hedvig életútját. Utóbbi úgy fogalmazott: Szent Hedvig Árpádházi Szent Erzsébethez hasonlóan szívén viselte a betegek, árvák, özvegyek és elesettek sorsát.

– Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta a betegeket. Meggyőződése volt, hogy az imádságra és a szeretetszolgálatra szükség van. Vagyonát és örökségét a szegények között osztotta szét, ennek mentén alapítványt hozott létre a Krakkói Egyetem részére. A lengyelek minden idők legnagyobb királynőjükként tisztelik – hangzott el a méltatás.

Anjou Hedvig magyar királyi hercegnő I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta, azóta Szent Hedvig néven is ismeretes. Hitvesétől, Jagelló litván nagyfejedelemtől (a későbbi lengyel király) született egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban. Halálával halt ki az Anjou-ház magyar királyi ága.

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (MESZEGYI) igazgatója szerint fontos, hogy az ehhez hasonló hagyományokat őrizze az intézmény, pláne, hogy Szent Hedvig életútja bőven tartogat figyelemre méltó mozzanatokat, amelyeket akár levetíthetünk saját sorsunkra nézvést is.

„Örökös kezdőnek érzem magam, így sokat festek, gyakorlok”

– idézte fel Csitári Jánosné gondolatait Gúr Péter Attila, aki Ili néni távollétében lányának mondott köszönetet a mintegy húsz felajánlott festményért, köztük a névadó szentet ábrázoló alkotásért. Egyszersmind rámutatott: a falakon visszaköszönő darabok egyfajta állandóságot jelentenek az otthon számára, amik olykor elindítják a fantáziát, s előhozzák a régi emlékeket.

Csitári Jánosné fiatal korában kezdett festeni. Több szálon kötődik a Vasgyárhoz: az esztergapad mellől indult, de egészségügyi asszisztensként is dolgozott a kórház területén. Számtalan kiállítás fűződik a nevéhez, megannyi művészeti szervezetben bírt tagsággal. Témái jellemzően a tájak, a csendéletek vagy épp az elfeledett szakmák, tevékenységek megörökítése. Szívügye a beteg és kiszolgáltatott emberek segítése.

Ezt követően az intézmény nyugdíjas és aktív dolgozóiból álló Boldogasszony Papucsa Nótakör adta elő műsorát, majd Gubányi Diána terápiás munkatárs is szavalt a megemlékezésen. Ili néni képeiből a MESZEGYI további két intézményében is helyeznek majd el.