Az Egy életem sorozat tavaly ősszel indult Grecsó Krisztiánnal, Mucsi Zoltánnal és Szinetár Dórával. A közismert művészek az életükről mesélnek, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. Azonban nem az „Így élt…” sorozat poros stílusában kapjuk az elbeszéléseket. Október 4-én Grecsó Krisztián érkezik a Művészetek Házába, aki egy igazán összetett műsort állít színpadra.

- Az est műfaja stand up, de az amerikai típus: mindenféle érzelem belefér – válaszolt napjaink talán legnépszerűbb írója arra a kérdésünkre, hogy mire számíthatnak a miskolci néző. – Ebbe az estbe belefér az emelkedettség, a sírás és a meghatódottság is – folytatta Grecsó Krisztián, aki szerint, ha valaki a művészettel foglalkozik, azt hajlamosak mások úgy kezelni, mint egy eleve elrendelt ügyet.

- Mintha ez egy képesség lenne, amit már gyerekkorában tapasztal magán az ember. Ezt a tévképzetet erősítik a gimnáziumi tanulmányok is. Pedig

nem születünk színésznek, képzőművésznek, írónak. Ezért is szól az est leginkább a kudarcaimról. Megmutatom, mi hogyan és miért alakult úgy, ahogy.

Eközben fölmerül sok transzgenerációs kérdés is: olyan régi ügyek, amihez jól esik visszanyúlni, tudunk rajta mosolyogni, de közben ismerjük a működésüket. Dolgok, amiket korosztálytól függetlenül ismerünk. Éppen ezért tudom azt mondani, széles körnek szól az előadás.

Grecsó Krisztián elmesélte, volt olyan kamasz, aki a műsor után a könnyeivel küszködve mondta neki, hogy a halottak segítettek feloldani egy hosszú ideje tartó, rendkívül fojtogató szorongást.

- Odajött, és elmondta, borzasztóan frusztrálta, hogy úgy érezte, tizennégy évesen már takkra pontosan tudnia kellene, mi lesz az életben. Számára az est olyan volt, mint egy pályaválasztási tanácsadás, ami – saját bevallása szerint – megmentette az életét. Ennél fontosabbat nem mondhatott volna nekem egy tinédzser. Emellett többször is volt, hogy nagymama korú hölgyek léptek hozzám, szorították meg a kezem, és meséltek sírva a szüleikről, azok vágyairól, elvárásairól, és arról, hogy ezekből mennyit teljesítettek be ők.

Az „Egy életem” tehát egyfajta vezérfonál, sok másik élethez kötődik a létezés kusza pókhálójában. Az író eddig nagyjából húsz alkalommal adta elő ezt a műsort. Most viszont egy helyhez szabott változattal készül.

- Erősen kötődöm Miskolchoz, mondhatni, második otthon, hiszen a feleségem családja szirmabesenyői. Sok szálon kötődünk a vidékhez. Ez a kapcsolat is megjelenik majd a történetekben. Mondhatni, ez egy miskolci verzió lesz – vetíti elő Grecsó Krisztián.
 

Az előadásról és a jegyvásárlásról bővebben ITT tájékozódhatnak.