Rövid idő alatt gyanúsan sok földrengés volt a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben, olyanok, amelyek egyébként nem tipikusak hazánkban. Egy hét alatt összesen 99 darab, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés pattant ki 6-8-10, illetve 20 kilométer közötti mélységben, és volt köztük több, 4-es magnitúdójú rengés is, amelyet már nemcsak a műszerek érzékeltek, de az emberek is megéreztek. Aszódi Attila atomenergetikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára szerint ez a jelenség olyan kérdéseket vett fel a térségben zajló munkálatok kapcsán, amelyeket geológus, geofizikus szakembereknek kellene mihamarabb megválaszolniuk.
Már csak azért is - írja Aszódi a Portfolión megjelent cikkében - mert Magyarország éppen most tervez a földgázimport-függőség csökkentése érdekében egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani, és fontos lenne tudni, hogy egy ilyen beavatkozásnak van-e szeizmológiai következménye. "Számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak" - fogalmaz.
Aszódi Attila szerint Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik jelenleg, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.
Egyrészről folyik a Corvinus projekt a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása érdekében. A földrengés-epicentrumoktól észak-keleti irányban jelenleg kutatásokat végeznek, hogy később földgáztermelő kutakat lehessen itt fúrni. A kutak mélysége akár 4 kilométer is lehet. "Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés" - írja a szakember.
Szerinte foglalkozni kell azzal is, hogy több geotermikusenergia-projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Békéscsabára fűtőművet terveznek, Mezőberényben tíz évvel ezelőtt geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami Aszódi szerint olyan technológián, a többi között rétegrepesztésen alapul, "ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához."
A szakember szerint a kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel, például felül kéne vizsgálni a magyarországi aktív törésvonalakat, mert a 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen csak "egy potenciális aktív törésvonalat" jelölnek, de "a nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában" - írja.
