Ugrás a tartalomra

Olykor a jövő is átírhatja a múltat - a kódfejtők: Fandl Ferenc és Harsányi Attila

Balogh Csilla
Utoljára módosítva
2023. december 03. vasárnap 23:09
Csokonai műveiben létezik egy olyan kód, amely irányt mutat a sikerhez, valamint nemzeti kultúránk és nyelvünk átörökítéséhez? Az Én, Vitéz Mihály, avagy a Csokonai kód című versszínházi előadás ezt tárja a nézők elé. A Miskolci Nemzeti Színház művészeivel, Fandl Ferenccel és Harsányi Attilával, a darabról és a költő jelentőségéről beszélgettünk.

Főszerepben Fandl Ferenc és Harsányi Attila. Fotó: Éder Vera

A Fandl Ferenc szerkesztésében és rendezésében látható előadást Csokonai Vitéz Mihály születésének 250 éves jubileuma hívta életre. A magyar felvilágosodás legjelentősebb költője, a „tudós költő”, korának legkiválóbb, leghaladóbb szellemű pedagógusa is volt. Hatása rendkívül erős volt a magyar lírára, költők hosszú sorát ihlette meg.

– Azon gondolkoztam, hogy Csokonai írásaiban elrejtve létezik-e egy olyan kódrendszer, amely megfeleltethető a mai korral és korról korra továbbvihető, melynek révén mindenki olyan sikeres lehet, mint amennyire ő volt – mondta a kiindulási pontról a színész-rendező. A megfogalmazott kérdésre szinte egyszerre válaszolták: A kódot nem áruljuk el. Ez az előadásból derül ki…, amelyben főként nyugatos, valamint kortárs írók és költők reflektálnak

Csokonaira, köztük például Ady Endre, Dsida Jenő és Szabó Lőrinc, sőt egy mai blogbejegyzés is. – Megpróbáltuk összevetni a véleményeket és a darabot úgy megszerkeszteni, hogy az egyik megállapításból következzék a másik, miközben Csokonai életének legfontosabb állomásai, élményei és törekvései is megelevenednek, mint például a Debreceni Kollégium, ahonnan elbocsátották a költőt, a magyar nyelv egyenjogúságáért vívott küzdelme vagy a tudomány ügye – magyarázta Fandl Ferenc.

– Az egymást követő szövegek, gondolattöredékek érzelmi váltakozásaiból kialakult az előadásnak egy izgalmas hangulati hullámzása, egy le föl játéka – veti közbe Harsányi Attila. – Az alapvetésünk az volt, hogy ez az ember harmincegy évesen éppen a halála előtt áll és vergődik, emlékezetében pedig leperegnek gondolatai Lilláról, a magyarságról, a közéletről. Mindezekből kirajzolódik Csokonai forradalmár lelkülete, ifjú lelkeket lángra lobbantó tanár mivolta, szelleme, mely minden szempontból jóval meghaladta korát – fűzte hozzá Harsányi Attila, majd hozzátette: azt képzeltük el, hogy mi vagyunk Csokonai két utolsó életben maradt agysejtje, akik reflektálnak egymásra, bizonyos témakörökben vitatkoznak, más témakörökben pedig egyetértenek egymással.

– Csokonai életét és művészetét ez az örökös vívódás vitte előre. Mi ezt próbáltuk három prózai művére és egy versére? alapozva összerakni – mondta Fandl Ferenc.

Csokonaival legközelebb december 13-án este hét órakor találkozhatnak az érdeklődők a Játékszínben. Jövő év elején tantervi verzió is készül az előadásból.

 

 

További hírek

Olvasnivaló