Idén húsvét hétfőt egy másik ünnepnap követi. Bár a magyar költészet napja nem piros betűs ünnep a naptárban, mégis fontos dátum. Nem csupán azért, mert ezen a napon született József Attila, hanem azért is, mert ilyenkor a magyar kultúra egyre fogyó tortájának egy igen fontos szeletén is meggyullad a gyertya. Arról, hogy kik a legnagyobb magyar költők, kár lenne vitát nyitni. Kár lenne, hiszen egyfelől az esztétikum a versek terén is szubjektív megítélés kérdése. Másfelől miért vitatkoznánk, ha megkérdezhetünk egy mesterséges intelligenciát is?

Mi bepötyögtük ezt a kérdést a ChatGPT MI-jének, aki az internetet szondázva arra jutott, hogy Petőfi Sándor, Ady Endre és Radnóti Miklós mindent visznek. Furcsa megállapítás ez József Attila születésnapján, de ezt most nézzük el a mesterséges intelligenciának, hiszen ő csak a nagy többség neten megosztott véleményét tolmácsolja – persze, lehet az is szerepet játszik ebben, hogy a Petőfi 200 emlékév miatt számos keresési eredménnyel nőhetett idén a paletta.

Ahelyett azonban, hogy rangsorolnánk, és sziporkázó érvekkel állnánk ki egyik vagy másik költőfejedelem mellett, inkább hagyjuk, hadd hassanak a verseik. Összeszedtünk ugyanis hat plusz egyet a kedvenc megzenésített költeményeink közül. Aki tehát nem járt ma a múzsák hegyén, vagy nem a költészet sörében mártogatta reggel a Győri Édest, az áldozhat a versek oltárán egy kis plus ultrás Youtube DJ-zéssel is. Íme, a mi toplistánk!

És miért ne vágnánk a közepébe? József Attilát eltanácsolták az egyetemről Szegeden. A fáma szerint e miatt a vers miatt, amit a Kex együttes igen jó érzékkel dolgozott fel, konzerválva benne a költő (tiszta) szívét.

"Rebbenő szemmel ülök a fényben, rózsafa ugrik át a sövényen..." - írta a múlt század elején Radnóti Miklós, a vers azonban közel száz évvel később vált igazi klasszikussá, hála Szabó Balázs Bandájának.
 

Természetesen a lánglelkű költő verseinek hatására is ragadtak gitárt, nem is kevesen. A sok Petőfi-megzenésítés közül mi most ezt választottuk:

Van úgy, hogy egy kvázi ismeretlen szerző verse válik. Az alábbi dalt mindenki hallotta már egyszer, aki elmúlt harminc, és kapcsolt valaha rádiót. A szöveg alapját szolgáló verset Hell István írta 1973-ban, huszonéves egyetemistaként, amikor tanulmányi célból a Moszkva menti szovjet Vlagyimirban lakott. A Dinnyés József féle feldolgozás ikonikusságát mi sem mutatja jobban, mint hogy még Bayer Zsolt is Jeszenyinnek tulajdonította a művet, amelyet valójában egykori politikai vetélytársa, az SZDSZ-tagként is ismert, egri születésű, és eredeti nevét az egri Hell Miksa utca után Hell Nagy Istvánra változtató szerző írt. 

Nagyjából a fentihez hasonló a történet Hollósi Korvin Lajos versével is, csak kevésbé pikáns fűszerezéssel. A Csonka vers egy televíziós tehetségkutatóban hódított valamikor a kétezresek legelején.

Arany Jánostól talán hozhattunk volna ismertebb verset is, de olyat, aminek profibb a klipje, nem.

Plusz egyként pedig jöjjön valami kortárs. Méghozzá rögtön egy teljes album. 
"Messzemenőkig tisztában vagyok vele, hogy épp ezer olyasmi zajlik körülöttünk, ami ennél a maga nemében simán sokkal fontosabb, nem is azért mondom, csak az is igaz, hogy ma arra ébredtem, 33 vagyok, és tagadhatatlanul érzek némi késztetést, hogy megmutassam, most ez van, itt tartok, ez az itt tartás van éppen" írta Facebook oldalán 2017-ben Simon Márton költő, slammer, aki így jelentette be, hogy összeállt Boros Levente dobossal, és csináltak egy slam/spoken word albumot. 
 

Szóval mi ezekkel a darabokkal ünnepeljük a költészet napját. Ha kevésnek találja, és hallgatna még igazán jó megzenésített verseket, menjen a Youtube-ra, és írja be a keresőbe, hogy "Cseh Tamás", majd nyomjon egy Entert! Boldog születésnapot kívánunk, József Attila!