Tavaly októberben országos költészeti pályázatot hirdetett a Lillafüredi Alapítvány. A kiíró témamegkötéssel nem élt, a verseknek azonban ódáknak kellett lenniük. Az egész országból érkeztek pályamunkák, végül 103 szerző adott le 127 ódát. Az első hely 500 ezer forintos pénzjutalommal, valamint egy külön erre az alkalomra készített képzőművészeti alkotással járt. Utóbbi díj annak a Varga Éva szobrászművésznek a munkája, aki a függőkertben álló József Attila szobrot is készítette.

A díjkiosztó ünnepséget kedden, kora délután tartották a Palotaszállóban. Ahogy az időpont a magyar költészet napjára esett, úgy a helyszínválasztás sem véletlen, hiszen József Attila itt találkozott az Óda ihletét adó múzsával, Marton Mártával, akihez a testiség magyar nyelven született legerősebb költészeti megnyilvánulását írta.

Az első helyezett Halmai Tamás Eüridiké lantja írásáért Varga Éva szobrászművész alkotását és pénzjutalmat vehetett át. Kollégánk, Bájer Máté, a Miskolci Napló és a minap.hu újságírója a második helyezést érte el a pályázaton.

- Amikor a Lillafüred Alapítvány először megkeresett azzal a felkéréssel, hogy az Év ódaköltője pályázat díjátadójának biztosítanánk-e helyszínt, nagy örömmel mondtam igent – köszöntötte a résztvevőket hotel igazgatója, a házigazda szerepet betöltő Borda Krisztina. - Azt gondolom, nem létezik ennél autentikusabb helyszín, hiszen a 93 éves szálló falai között József Attila is töltött időt. A vadregényes környezet és egy gyönyörű nővel való találkozás ihlette azokat a sorokat, ami megkerülhetetlen részévé vált a magyar szerelmi költészetnek

.

A Palotaszálló Lobby Bárjának hihetetlenül jól áll Bach zenéje – ezt Mantlik Judit, a Miskolci Szimfonikus Zenekar csellóművésze bizonyította, akinek játéka mesteri felvezetésként szolgált. A rendezvény konferansziéja Czikora Ágnes volt, a háromtagú zsűrit pedig Zemlényi Attila költő, a kiíró alapítván kuratóriumi tagja képviselte - Nádasdy Ádám magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista épp Londonban tartózkodott, Antal Balázs. író, költő, kritikus, irodalomtörténész pedig betegség miatt nem tudott részt venni a díjkiosztón.

- Seres László festőművész azzal keresett meg nemrégiben, hogy szeretne egy új kuratóriumot annak az alapítványnak, amit még a kilencvenes években hozott létre itt, Miskolcon. A cél az volt, hogy a művészetek még szellősebben, még inkább érdekes formában jelenjenek meg, és valamiképp az irodalom is szerepet kapjon. Így jött a verseny ötlete – részletezte az indíttatást Zemlényi Attila, aki azt is hozzátette, hogy a balatonfüredi Salvatore Quasimodo Költőverseny és Nemzetközi Költőtalálkozó kivételével nem igen van hasonló színvonalú állandó irodalmi pályázat hazánkban, mint ami most itt Miskolcon útnak indult – hagyományteremtő céllal, így a folytatásban is reménykedhetnek a sikeréhes irodalmárok.

Jót s jól, jó helyen

- József Attila Óda című verse egy olyan Mount Everest a poétikában, amit szinte lehetetlen megközelíteni. Ehhez mérhető maga Lillafüred is, ami nagyon különbözik a szokványos emlékhelyektől. Itt van a neoreneszánsz Palotaszálló, ami olyan mesés, mintha egy Disney rajzfilm ihlette volna, itt a hihetetlen szépséget nyújtó környezet, a függőkert, a vízesés. Ehhez csatlakozik József Attila zsenialitása. Olyan kontextust teremtenek így együtt, ami egészen példátlan. Ezt nívót kellett valahogy megcsillantania a pályázóknak is – véli Zemlényi Attila, aki külön kiemelte, hogy a pályázat jeligés volt, a bírálatkor nem tudták, kinek adják a pontokat.

A beérkezett 127 pályamű közül végül tíz darabot emelt ki a zsűri, melyek közül több is fiatal szerző tollából származott – a legfiatalabb kiemelt mindössze 16 éves volt. A verseket Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze adta elő, a tízedik helyezettől az elsőig haladva, ezzel is vegyítve a művészi feszültséget a verseny izgalmával. Végül a győztes kilétéről is elillant a homály: az év ódaköltője pedig a tavaly József Attila-díjjal is elismert Halmai Tamás lett.

A második Bájer Máté (lapunk munkatársa), a harmadik helyezett pedig Csobánka Zsuzsa Emese lettek. Ők egy-egy értékes Seres László képet kaptak elismerésül, a többi kiemelt pedig a Műút folyóirat jóvoltából könyvjutalommal gazdagodott.
 
Halmai Attilával készült hosszabb interjúnkat nemsokára hírlevelünkben olvashatják, valamint az is kiderül, hogyan lehet Bruce Lee szívrepesztő technikáját használni a költészetben, és miért lehunyt szemmel ábrázolta Varga Éva a lillafüredi szobrán József Attilát.