Máger Ágnes műtermébe pillanthattak be
Máger Ágnes szakrális témájú munkáit nemcsak Miskolcon, hanem a világ több pontján is ismerik. Festett már szárnyas oltárt és szekkókat is templomokban. Mikor felkérték, örömmel csatlakozott az Ars Sacra programhoz, amelyhez számtalan vallási témájú kulturális esemény, többek közt a nyitott templomok és nyitott műtermek kezdeményezés is kapcsolódik.
– Olyan festményeimet választottam ki, amiket szeretek. Ezeket hoztam le a padlásról, hogy bemutassam a látogatóknak. A bibliai történet minden képzőművészt érdekel. Én az emberiség történetének kezdetét szerettem volna megfesteni az Ádámot és Évát ábrázoló képen. Itt nagyon fontos, hogy a férfi egy görög oszlopra támaszkodik, ami azt jelenti, hogy a kultúra és a művelődés alapja az antik korban van.
Bárki kérdezhetett munkáiról, életfilozófiájáról és hitéről. A festőművész beszélt arról is, hogy a járvány idején nem unatkozott. Az elmúlt másfél évben leginkább könyvillusztrációkat és grafikákat készített, valamint a budapesti G12 nevű festőcsoport tagjaként tevékenykedett amellett, hogy besegített az unokái online-tanulásába. – Pillanatnyilag egy fatáblát festek Gömörszőlősre, ahol művésztelepem van, ott az újonnan elkészült közösségi ház falán lesz majd az alkotás. Hamarosan pedig a vattai templomban fogok dolgozni stációkon egy szobor elkészítése mellett.
Az esemény kapcsán nemcsak a kortárs művészek mutatkozhattak meg szakrális témában, hanem a régi korok művészete is szerepet kaphatott. – A templomok tele vannak művészettörténeti értékekkel – mondta a festőművész, aki előző nap a szendrői templomban tartott előadást, hiszen az is az ő keze munkáját dicséri. – 1996-ban festettem ott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felügyelete alatt. A régi freskók ugyanis tönkrementek, az intézmény pedig úgy döntött, újakra van szükség. Ekkor készítettem el az ott látható seccokat, amik abban térnek el a freskóktól, hogy száraz felületre kerülnek fel, nem vizes vakolatra.
A képzőművész szerint a programoknak azért van jelentőségük, mert felgyorsították a kulturális mozgást az országban a másféléves Covid-csend után.
