Sisi-sétányt avattak a Népkertben a szerelmeseknek

1

A szerelmespárokat megörvendeztető sétányátadás mellett, a június 17-én, hétfőn tartott Sisi-emléknapon, leleplezték a felújított Erzsébet királyné-szobor új emléktábláját is a Népkertben. A helyszínen Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is megjelent.

Barta Mária Viola színész pedig felolvasta a szobor legendáját, amely szerint Erzsébet királyné titokban három napot Miskolcon töltött romantikus szerelmével, Gróf Andrássy Gyulával. Aztán a királyné halála után Miskolc volt az első város, amely szobrot állított neki, éppen azon a helyen, a Népkertben, ahol az anekdota szerint kedvesével sétált. Ezért Sisi máig őrködik az égből az itt andalgó párok szerelmének lángja felett. 

Kiállítási darab lett

A népkerti mellszobor eredetije a Herman Ottó Múzeum új épületszárnyában látható a „Miskolc anno” állandó várostörténeti kiállításon. Ezért a sétánybejárást megelőzően a jelenlévők a múzeumban hallgathattak meg két előadást. Elsőként Jakab Mátyás osztályvezető muzeológus beszélt az Erzsébet királyné korabeli Miskolcról. Másodikként pedig Barkóczi Ákos muzeológus mutatta be Erzsébet királyné emlékezetét a századforduló szobrászatában. Az eseményen ott volt Tóth-Szántai József, Miskolc októbertől hivatalba lépő polgármestere is. 

- Nagyon különleges és fontos számunkra Erzsébet királyné szimbolikus jelenléte a Herman Ottó Múzeum falai között. 125 évvel ezelőtt, 1899. június 17-én állították fel a Stróbl Alajos által készített mellszobrát a Népkertben és ebben az évben alapították a múzeumot is. Leszih Andor múzeumi igazgató idejében, 1946-ban megkaptuk az eredeti szobrot és a képzőművészeti gyűjteményünk darabja lett – nyilatkozta szerkesztőségünknek Hajdú Ildikó, a Herman Ottó Múzeum általános igazgatóhelyettese.  

- Most itt él velünk, itt van a falaink között, hiszen szobra ismét egy állandó kiállításon kapott helyet. Viszont másolata révén visszatalált a Népkertbe is, a régi helyéhez közeli pontra. Amikor a látogatók végigsétálnak a fák között a Sisi-sétányon, vagy eljönnek ide a múzeumba és megnézik az eredeti szobrot, akkor 125 év történetébe is picit bepillanthatnak – fűzte hozzá. 

Kapocs a Népkerttel

Hajdú Ildikó a múzeumban tartott köszöntőjében tudatta, hogy Erzsébet királyné halálát követően az egész országban emlékmű-állítási hullám indult meg, miután törvényben rögzítették, hogy emlékére szobrot kell emelni. A múzeum és jelképesen vele együtt a Sisi-szobor egyszerre költözött először az Erzsébet téren álló egykori Iparkamara épületébe. Az 1980-as évek elején pedig az avasi dombok alján álló volt pártépületbe, amely ma a Pannon-tenger Múzeumnak ad otthont.

Elhangzott, hogy a Népkert és a domboldalon álló Kálvária-stációk egykor egységet képeztek, de napjainkban négysávos út választja el őket egymástól. Azonban a Herman Ottó Múzeumból kiindulva a Sisi-sétány révén, az Erzsébet-liget fáival és a szobor másolatával ismét kötelék fűzi őket egymáshoz. 

Parkújításról álmodnak

Ezt követően átvonultak az érdeklődők a Népkertbe, ahol Barkóczi István ötletgazda és mecénás, a Népkerti Vigadó tulajdonosa leplezte le a Sisi-sétány tábláját. Reiman Zoltán amatőr helytörténész, blogger, a kezdeményezés előmozdítója pedig a miskolci Sisi-kultuszról szólt néhány szót. 

- A Népkertben nagyon régóta egyetlen szobor áll és ez Erzsébet királyné szobra, amely bár másolat, de az idő foga már megette. A baráti társaságommal felújítottuk és újból elláttuk táblával. Emellett ismeretterjesztő táblákat is kihelyeztünk Erzsébet királyné, a Népkert, az ott található látnivalók és a Népkerti Vigadó történetéről a turistáknak és az érdeklődő helyieknek – mondta el Barkóczi István a Miskolc Televízió munkatársainak. 

– Elkezdtünk gondolkodni rajta, hogyan lehetne a Népkertet gyönyörű parkká varázsolni itt a város szívében, ahol persze még rengeteg a tennivaló. Ezek közé tartozik az utak felújítása és a világítás kibővítése, valamint illemhely elhelyezése. Szeretnénk elérni, hogy a családok kijárjanak ide piknikezni és beszélgetni, barátkozni. Régen a hasonló fejlesztéseket közadakozásból valósították meg. Azt gondolom, hogy a Népkertet szerető emberek most is össze fognak erre valamekkora összeget dobni, amit majd kiegészít a város és közös erővel megvalósulhatnak a törekvéseink – fejtette ki. 

Kultusza alakult ki

„Sisinek mindig nagy kultusza élt Magyarországon. A magyar nép szerette őt, mert ő is szerette a magyar népet. Erzsébet királyné, korának egyik legszebb nője volt, egyedül III. Napóleon feleségének, Eugénia császárnénak a szépsége vetekedett vele” – ismertette Reiman Zoltán. 

„1898. szeptember 10-én, Genfben egy olasz anarchista gyilkolta meg Sisit és a halálhíre a magyarokat is megrázta. Ennek nyomán rengeteg szobra épült közadakozásból és Miskolc is emlékszik rá. Bár a hivatalos történetírás szerint országjáró körútján csak férje, I. Ferenc József magyar király, osztrák császár járt városunkban, de Erzsébet nem tartott vele. A királyné temetése előtt mégis egy órán keresztül zúgott a város összes harangja. 2023-ban pedig Miskolc közgyűlésének döntése értelmében a Népkertet átszelő sétány a Sisi-sétány nevet kapta, amelynek mentén útjelző és ismeretterjesztő táblákat helyeztünk el” – számolt be.