A hét elején már 266 tűzoltó dolgozott 16 gyalogsági csoporttal és 55 járművel, valamint 10 repülőgéppel és 5 helikopterrel Rodoszon. A Görögország más területein is erdőtüzek miatt riasztották a katasztrófavédőket.

A magyarok számára is gyakori úti cél Görögország. A tiszta tenger, a csodálatos partvidék, az ókorba kalauzoló látnivalók igazán vonzó turisztikai célponttá teszik az országot. Akik most indulnának nyaralni, azoknak viszont érdemes alaposan tájékozódni, mert a nyugodt pihenés könnyen egy katasztrófafilm forgatókönyvébe csaphat át az erdőtüzek miatt. A tűzoltók a hét első felében küzdöttek a lángokkal Agiosban, Korfun, Karystosban, Rodoszon és Ylikisben – írta a Kathimerini. Több helyen evakuálták a turistákat is. Az görög portál azt is megemlíti, hogy a mediterrán ország kettős rekord felé halad a magas hőmérséklet és a leégett földek kiterjedése terén.

Úgy tűnik ugyanis, hogy 2023 júliusa globálisan az eddigi legmelegebb hónap lesz: egyrészt az Észak-Amerika, Ázsia és Európa nagy részén fellépő hőhullámoknak, másrészt az olyan országokban, mint Kanada és Görögországban keletkezett hatalmas tüzeknek tudhatók be. A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet hivatalos adatai szerint 2023. július 6-án a felszíni levegő átlaghőmérséklete meghaladta a 2016 augusztusában felállított rekordot, így ez lett a feljegyzett történelem legmelegebb napja. 2023. július 5. és 7. a második és a harmadik helyen állnak.

Görögországban a most leégett területek kiterjedése is rekordnak számít az elmúlt 13 év távlatában – ezt az Athéni Nemzeti Obszervatórium Asztrofizikai, Űralkalmazási és Távérzékelési Intézetének FireHub szolgáltatási rendszere rögzítette.
A görög helyzet Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szerint látványosan rámutat a klímaváltozás következményeire.

"Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése sürgetőbb, mint valaha. Az éghajlati fellépés nem luxus, hanem szükséglet” – kongatta meg a vészharangot a főtitkár, akitől a görög portál további erős idézeteket is közölt.

„A következmények egyértelműek és tragikusak: gyerekeket sodort el a monszun eső, családok menekülnek a lángok elől, a munkások összeestek a rekkenő hőségtől. Észak-Amerika, Ázsia, Afrika és Európa nagy része számára ez a nyár kemény, míg az egész bolygó számára katasztrófa” – mondta Antonio Guterres.

A szárazság miatt kialakuló erdőtüzek sajnos Miskolcon sem ismeretlenek. Tavaly a július 1-én fellobbanó lángok végigszántották a Bükk-fennsíkot. A tűzvész a Kecskeláb-rét fenyveséből indult, és gyorsan terjedt, mivel aszályban a fenyők gyúlékonyabbak a száraz tűlevelek, a tobozok és gyanta miatt. Végül szombat hajnalban a miskolci, diósgyőri, tiszaújvárosi, kazincbarcikai, szerencsi, ózdi és az encsi hivatásos, valamint a mezőcsáti és a bükkszentkereszti önkéntes tűzoltók oltották el a tüzet, amit az ország történetének talán legszárazabb hatodik hónapja előzött meg.

A 2022-es volt ugyanis a harmadik legmelegebb június az 1901 óta vezetett mérések sorában Magyarországon. A szakértők akkor azt nyilatkozták, akár húsz évig is eltarthat a leégett erdőrész újraéledése.