A szomorúságot felülírja a feltámadás öröme
A nagypéntek a húsvét előtti péntek. A hívő emberek ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A názáreti Jézust egyik tanítványa Júdás elárulta. A zsidó nagytanács megbízásából a hatóságok letartóztatták, és halálra ítélték. Átadták a római helytartónak, Pontius Pilatusnak, aki keresztre feszíttette. A Biblia szerint harmadnapra feltámadt a halálból, felment a mennybe, ott ül az Atyaisten jobbján és majd eljön ítélni eleveneket és holtakat az utólsó ítelet napján.
Szalkai József minorita plébániai kormányzó elmondta, nagypénteken más a szentmise, mint máskor. – A szertartáson Jézus halálára emlékeznek. A megváltó feláldozta önmagát, ezzel pedig megváltja az embereket bűneiktől. Nagypénteken a világ a halott Krisztust gyászolja, de a gyászt felülírja az a tény, hogy Jézus harmadnapon feltámadott – összegezte Szalkai József. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ezért az ostya mely Krisztus testét jelképezi kimarad.
A pap a szertartást piros öltözékben végzi, ez a vértanúság színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba és az üres oltárszekrény előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután ünnepélyes formában könyörgések következnek. Körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén átváltoztatott kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
Szalkai József elárulta, ezen a napon csak haldoklóknak, vagy a szertartáson szolgáltatnak ki szentséget. A minorita templomban idén először tartják délután 3 órától a nagypénteki szentmisét. – Mivel Jézus ekkor halt meg, ezért áttettük erre az időpontra a szertartást. Ebben segítségünkre volt, hogy nagypénteket az Országgyűlés munkaszüneti nappá nyilvánította.
Sándor Frigyes evangélikus esperes a szertartások közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. – Az oltár és a szószék liturgikus színe ilyenkor a fekete, ami a gyászt jelképezi. Ezek a terítők húsvét hajnalig vannak fönt, akkor ugyanis újra fehérekre cserélik. Van, ahol az oltárképet is letakarják fekete drapériával. Ez a külső formája az istentiszteletnek. Továbbá nagypénteken két szertartást tartunk, az első 11 órakor kezdődik a belvárosi evangélikus templomban. Ilyenkor azokról az igékről szoktunk prédikálni, amikben Jézus szenvedéstörténete jelenik meg. Délután 5 órától kezdődik a passió istentisztelet, ahol Krisztus szenvedéstörténetét elevenítjük fel egészen a haláláig – mondta az esperes, majd hozzátette: gyülekezeten múlik, hogy passiójátékot vagy filmet néznek ilyenkor.
Sándor Frigyes szerint két oldalról is megvizsgálhatjuk a nagypéntek lelki jelentőségét. – Egyrészt az ember oldaláról, ami azt jelenti, hogy az ünnep kivetíti a lélek tükrét, vagyis az emberi gyűlöletet: ha Jézus útban van, akkor meg kell semmisíteni. Másrészt Isten oldaláról is nézhetjük, a nagypénteki történetet, ami megmutatja, hogy Istenben mekkora szeretet lakik, hiszen még így is szeret bennünket, bűnös embereket és valami újba szeretne belekezdeni velünk azzal, hogy egyszülött fiát áldozta fel értünk.
