Ugrás a tartalomra

A szomorúságot felülírja a feltámadás öröme

minap.hu
Utoljára módosítva
2019. április 15. hétfő 09:30
A húsvéti ünnepkör nagypénteki pillanatképét nézve negatív hangulatnak kellene eluralkodnia az emberen, hiszen Jézus keresztre feszítésére emlékezünk ezen a napon. Ám ez a szomorú állapot rövid ideig tart, mert a megemlékezők örülhetnek a feltámadásnak. Szalkai József minorita plébániai kormányzóval és Sándor Frigyes evangélikus esperessel beszélgettünk.

A nagypéntek a húsvét előtti péntek. A hívő emberek ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. A názáreti Jézust egyik tanítványa Júdás elárulta. A zsidó nagytanács megbízásából  a hatóságok letartóztatták, és halálra ítélték. Átadták a római helytartónak, Pontius Pilatusnak, aki keresztre feszíttette. A Biblia szerint harmadnapra feltámadt a halálból, felment a mennybe, ott ül az Atyaisten jobbján és majd eljön ítélni eleveneket és holtakat az utólsó ítelet napján.

Szalkai József minorita plébániai kormányzó elmondta, nagypénteken más a szentmise, mint máskor. – A szertartáson Jézus halálára emlékeznek. A megváltó feláldozta önmagát, ezzel pedig megváltja az embereket bűneiktől. Nagypénteken a világ a halott Krisztust gyászolja, de a gyászt felülírja az a tény, hogy Jézus harmadnapon feltámadott – összegezte Szalkai József. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ezért az ostya mely Krisztus testét jelképezi kimarad. 

A pap a szertartást piros öltözékben végzi, ez a vértanúság színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba és az üres oltárszekrény előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután ünnepélyes formában könyörgések következnek. Körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén átváltoztatott kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Szalkai József elárulta, ezen a napon csak haldoklóknak, vagy a szertartáson szolgáltatnak ki szentséget. A minorita templomban idén először tartják délután 3 órától a nagypénteki szentmisét. – Mivel Jézus ekkor halt meg, ezért áttettük erre az időpontra a szertartást. Ebben segítségünkre volt, hogy nagypénteket az Országgyűlés munkaszüneti nappá nyilvánította.

Sándor Frigyes evangélikus esperes a szertartások közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. – Az oltár és a szószék liturgikus színe ilyenkor a fekete, ami a gyászt jelképezi. Ezek a terítők húsvét hajnalig vannak fönt, akkor ugyanis újra fehérekre cserélik. Van, ahol az oltárképet is letakarják fekete drapériával. Ez a külső formája az istentiszteletnek. Továbbá nagypénteken két szertartást tartunk, az első 11 órakor kezdődik a belvárosi evangélikus templomban. Ilyenkor azokról az igékről szoktunk prédikálni, amikben Jézus szenvedéstörténete jelenik meg. Délután 5 órától kezdődik a passió istentisztelet, ahol Krisztus szenvedéstörténetét elevenítjük fel egészen a haláláig – mondta az esperes, majd hozzátette: gyülekezeten múlik, hogy passió­játékot vagy filmet néznek ilyenkor.

Sándor Frigyes szerint két oldalról is megvizsgálhatjuk a nagypéntek lelki jelentőségét. – Egyrészt az ember oldaláról, ami azt jelenti, hogy az ünnep kivetíti a lélek tükrét, vagyis az emberi gyűlöletet: ha Jézus útban van, akkor meg kell semmisíteni. Másrészt Isten oldaláról is nézhetjük, a nagypénteki történetet, ami megmutatja, hogy Istenben mekkora szeretet lakik, hiszen még így is szeret bennünket, bűnös embereket és valami újba szeretne belekezdeni velünk azzal, hogy egyszülött fiát áldozta fel értünk.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!