A városvezető emlékeztetett, egy évvel ezelőtt ugyancsak ott, a hatvannégy évvel ezelőtt történt események egyik legfontosabb miskolci helyszínén arról a közös felelősségről szólt az emlékező tömeghez, amelyet 1956 emlékezete ró ránk.

- Arról beszéltem, hogy ezt az örökséget meg kell őriznünk és tovább kell adnunk, hogy tovább éljen, szívünkben, lelkünkben, kitéphetetlenül, és hogy újra meg újra továbbadhassák a következő nemzedékek, gyermekeink, unokáink, dédunokáink is. Mert olyan örökség ez, ami sosem merülhet feledésbe, amelyhez büszkén és makacs kitartással ragaszkodnunk kell, történjen bármi, hozzanak bármit is az eljövendő évek, évtizedek és századok – hangsúlyozta.

1

Veres Pál úgy fogalmazott, október 23-a a bátorság, az igazság és az összefogás ünnepe. „1956 október 23-án Budapesten, majd szerte az országban, így itt Miskolcon is ezrek fordultak szembe az elnyomókkal és a legyőzhetetlennek hitt többséggel, ezrek néztek farkasszemet az önkénnyel, ezrek néztek szembe az elnyomók hazugságaival, ezrek néztek szembe a félelemmel. 1956. október 23-án egy egész nép szólt hangosan és félreérthetetlenül, egy egész nép mondta ki azt, hogy elég volt.”

A polgármester kijelentette 1956 hősei bátrak voltak, „mert vakmerőn néztek szembe az elnyomó gépezet ágyúival és lánctalpaival, mert erős szívvel kapaszkodtak egymásba, hogy sorfalat álljanak a gonoszság előtt, hogy ne engedjék tovább uralkodni az elnyomást a szabadság felett, bátrak voltak, mert szabadok akartak lenni. És a szabadsághoz kell a legnagyobb bátorság.”

- ’56 mártírjai és hősei bátrak voltak, mert a szabadság bizonytalanságát merték választani, és ehhez példás erő, példás akarat és összefogás kellett. Tudni és hinni kellett, hogy saját kezükbe véve a sorsukat, együtt, egy népként, egy nemzetként kellett megküzdeniük saját magukért és egymásért, a jogokért, a szabadságért és hazánkért – hangsúlyozta Veres Pál hozzátéve: a bátorság nem pusztán a félelem hiánya, sokkal inkább erő.

Szükségünk van erre az erőre nap, mint nap – folytatta a polgármester –, hiszen nem élünk könnyű időket most sem. 2020 már annyi viszontagságot hozott: járványt, gazdasági nehézségeket és a folyamatos bizonytalanságot.

1

- Tavasszal, a járvány első hullámában Miskolc és a miskolciak példát mutattak mindenkinek, ahogyan példát mutattak 1956 őszén is. Akkor bátorságból, erőből és önfeláldozásból, most pedig együttműködésből, fegyelmezettségből és kitartásból. Világos beszéddel, bátor, határozott lépésekkel, közös erővel jutottunk túl az első szakaszon. Ma, amikor szinte mindannyiunk környezetében van beteg vagy fertőzött, ma tudjuk igazán, hogy bátran és helyesen cselekedtünk. Miskolc jól vizsgázott, de ez nem jelenti azt, hogy megvagyunk, hogy hátra dőlhetünk és feltehetjük a kezeinket, mert sok ilyen helyzet vár még ránk. Sokszor lesz még próbára téve a város egysége, sokszor lesz még próbára téve a város ereje és a miskolciak bátorsága. Gazdasági, politikai, és társadalmi kihívások, nehézségek egész sora vár még ránk, de tudnunk kell, és hinnünk kell, hogy képesek vagyunk megoldani minden újabb és újabb problémát, legyőzni minden újabb és újabb akadályt. Tudnunk és hinnünk kell, hogy képesek vagyunk közösen, bátran és határozottan cselekedni, mert velünk van 1956 öröksége – hangsúlyozta a városvezető, aki végül köszönetet mondott azoknak a miskolciaknak, akik tavaly és idén is együtt emlékeztek.

Közösen emlékeztek

- Közös a múltunk, közös a jövőnk, és közös a bátrak emlékezete, a mi legértékesebb, közös örökségünk. ’56 hőseinek legfontosabb, máig ható érdeme, hogy ezt megtehetjük – zárta Veres Pál.

1

A beszédet követően Miskolc város képviseletében koszorút helyezett el Petőfi Sándor szobránál Veres Pál társaságában Varga Andrea Klára alpolgármester és dr. Ignácz Dávid jegyző, mint ahogy koszorúval emlékezett a megyei kormányhivatal nevében Stiber Vivien, a Miskolci Járási Hivatal vezetője, valamint további intézmények, pártok, civil szervezetek képviselői és magánszemélyek is.

Az ünneplő tömeg a központi ünnepséget megelőzően koszorúzott az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus miskolci helyszínein: a Zsolcai kapui emléktáblánál, Misley Emese emléktáblájánál, a Hősök terén, a Széchenyi emléktáblánál, a Megyei Munkástanácsok emléktáblájánál, a Babits László emléktáblánál, a Romek emlékoszlopnál, Nagy Imre emléktáblájánál, Nagy Attila mellszobránál, Szabó Lőrinc emléktáblájánál, Oláh Miklós mellszobránál és a Digép munkásgyűlés emléktáblájánál is.

1