Ugrás a tartalomra

Felült a halott, és kért egy gitárerősítőt: Miskolcon defibrillálták a nu metalt

Bódogh Dávid
Utoljára módosítva
2022. szeptember 18. vasárnap 09:11
Lovas-Mitru Tímea (TruNessia) énekes-dalszövegíróval, Tóth Tamás Zoltán (TaZo) dalszerző-gitárossal, Katona Dávid (Jhonny) basszusgitárossal, valamint Farkas Márton (Brüzsi) dobossal – azaz az idén alakult No One Inside zenekarral beszélgettünk.
A miskolci No One Inside

Kedves ortodox rockerek, az Acélvárost önfeledten trillázó, csengőhangjuknak az Éjjel érkezemet beállító, tisztes, adófizető városlakók! A hely szelleméhez nem illő hangoskodás következik: augusztus elsején a Lovagi Tornák Terén mutatta be a Demjén Ferenc életéről szóló musicaljét tette közzé első videoklipjét a No One Inside nehéz könnyűzenei társulat.

Provokatívan mélyre hangolt gitárok, ritmusszekcióba beillő basszuscsattogtatások, hiphop-képletekkel tűzdelt dobolások, buggyos gatyák, fullcapek, erősebb idegzetűeknek szkreccs- és rapbetétek, ízlés szerint rasztatincsek – az íróasztalaik felett a világra rácsodálkozó francia enciklopédisták vélhetően ezen ismérvek mentén definiálták volna a tárgyalt stílust. Persze, mint minden sztereotípia, ez is igazságtalan és ártalmas. Bizonyára több olyan nu metal csapatot is ismer az olvasó, melynek tagjai a lépcsőházban előreköszönnek, nem hangoskodnak a buszon, rendszeresen tisztálkodnak, dolgoznak, szemüveget is hordanak, és már csak nem is katáznak.

Arról nem is szólva, hogy messze nem mindegyik vonatkozó zenekar fordult a stílus és önmaga paródiájába. Példának okáért a Deftones 2000-ben kiadott szerzeményei ma is bőven kiállják a kor próbáját. A korai Korn-lemezek hangszerelése pedig valóságos paradigmaváltásra kényszerítette a régi sulis metálosokat is. Hatásuk alá kerített számos emblematikus formációt, aminek nyomán kik szerencsésebben, kik szerencsétlenebbül próbálták ki magukat az addig ismeretlen játéktérben.

Mindazonáltal nem elhanyagolható minoritást képez azok névsora sem, akik már eleve amolyan papírmasé Papa Roach-ként neveztek be a mezőnybe. Többnyire miattuk kell szabadkozniuk a műfaj épp arra kószáló rajongóinak mind a mai napig. Egy azonban biztos: a nu metalosok köztünk élnek, itt szuszognak, megfogjuk utánuk a kilincset, és bármelyik kézmosó felett képesek pavlovian rákezdeni az ismert, Joe Hahn-féle prüntyögésre, ha a lefolyó épp azt a jellegzetes effektet produkálja... 

Hogyan is álltok ti itt most össze szakmailag?

Márton: Tomi tízéves korában kezdett el gitározni. Dávid először a dobbal kezdett el ismerkedni, majd inkább a basszusgitárt választotta. Timi hétéves kora óta foglalkozik zenével, zenei végzettséggel rendelkezik. Több posztot is betöltött különböző zenekarokban: dobolt, basszusgitározott, gitározott is, de végül 2011-ben az éneklésnél állapodott meg. Én pedig amikor megláttam apámat a doboknál, akkor határoztam el, hogy ezt fogom csinálni.

És úgy emberileg?

Márton: A legrégebbi ismeretség köztem és Timi között van, öt-hat éve ismerjük egymást, ráadásul a régebbi zenekaraink fel is léptek együtt. Nagyjából tavaly ilyenkor el is döntöttük, hogy zenélünk majd együtt. Idén márciusban pedig megalakultunk.

Ez eddig csak egy inverz White Stripes. A többiek?

Márton: Két-három évvel ezelőtt Timi felrakott egy hirdetést, amiben egy nu metal bandához keresett tagokat, így ismerte meg Tomit. Nem is volt kérdéses, hogy ő lesz a zenekarunk gitárosa. Dávid pedig egy ismerőse révén került be közénk. Amikor először találkoztunk így négyen, annyira egy húron pendültünk, hogy már meg is beszéltük az első próbánk napját, és hogy milyen feldolgozásokat vigyünk.

Márton, Dávid, Timi és Tamás – tessék szépen párosítani a fent említett művészneveikkel! 

Mit írnak még a CV-k?

Márton: Tomi a Vulcanus nevű zenekarban volt gitáros és dalszerző. Dávid a Swanheartban basszusgitározott, Timi a Wake On Burialban énekelt, és működött mint dalszövegíró. Én pedig a Collisbornban dobosként tevékenykedtem.

Bizonyára a művészneveitek felgöngyölítése is érdekfeszítő topik volna, na de miért pont Bëlga?

Dávid: Ezt a nevet a legjobb barátommal találtuk ki anno. Mindenki azt láthatja bele, amit akar. Mi úgy gondoljuk: a sok csalódás vagy akár helytelenül meghozott döntések okozta belső ürességet sugallja leginkább.

Timi: A nevünkkel szeretnénk tükröztetni mindazt a megkeményedést, amit a múlt sérelmei okoztak.

Szövegeitek ezzel szemben ékes és édes anyanyelvünkön csendülnek fel. A mondanivalót mennyire és hol kutassa az érdeklődő?

Timi: A megalakulásunkkor leszögeztük, hogy szigorúan csak magyar nyelvű dalszövegekkel fogjuk megjelentetni a dalainkat. A dalszövegek "olyan hűtőmágnesekről szólnak, amik megtalálhatóak mindannyiunk hűtőjén". Érzelmekről, érzésekről, csalódásokról.

Ha már lelkizés: manapság alig kapjuk fel a fejünket, ha női frontemberrel nevez be egy-egy keményebb banda, ugyanakkor a nu metal szcénában mégse terjedt el az efféle felállás – talán a Zanzibár Guano Apes ugrik be nekem is. Rossz felé matatunk, ha egy hörgésekkel tarkított női vokálból napjainkban hajlamosak vagyunk emancipatorikus mellékzöngéket kihallani?

Márton: Feminizmusról szó sincs az esetünkben. Mivel teljesen egyenrangúak vagyunk a zenekaron belül. Egyszerűen csak női énekesünk van, aki mellesleg képes hörögni. Ezzel is nyomatékosabbá tudja tenni a dalainkat. A banda helyzetén sem változtat semmit, szerintünk még dob is rajta. Olyanoktól, akik csak a dalainkkal találkoznak, gyakran kapjuk meg a kérdést: "És ki a másik énekes?"

Eddig hol adhattátok elő művészeteteket az egyenjogúsított művésznővel?

Dávid: Eddig egy fellépésünk volt, a veszprémi Teremben tudtuk megmutatni magunkat kettő nagyszerű zenekar, a Last Chancery és Sirens Chant társaságában. A hely, a fogadtatás és a zenekarok magas szintű profizmusa teljesen levett minket a lábunkról. Bármikor szívesen visszatérnénk oda.

Márton: A koncertjeink eddig meghívásos alapon működtek, de szeretnénk azokat megszervezni a későbbiekben.

Miután nem a Tool ül velem szemben, kétlem, hogy négy saját számmal kihúztok egy félidőre valót...

Timi: Mivel még nincsen elegendő saját dalunk, ezért a koncertműsor idejét feldolgozásokkal egészítjük ki. Olyan előadók dalaival, mint például a Linkin Park, a Limp Bizkit és a Static-X.

Meg is érkeztünk: hogy kerül 2022-ben a képbe a kétezres évek derekára olyannyira – valljuk be, helyenként teljesen joggal – lesajnált és kicikizett nu metal?! Védőbeszédeket kérek!

Márton: Legfőbb célunk az egyszerűségre való törekvés, akár zenében, akár szövegben is, amit szerintünk jobban befogadnak az emberek. A Ded nevű zenekart tudnánk felhozni legjobb példának erre. Amikor a feldolgozásokról volt szó, Dávid mutatta meg nekünk a zenéjüket, és véleményünk szerint ők is ugyanazt az egyszerűséget, nyersességet képviselik, mint mi.

Dávid: A nu metal több stíluselemet magába tud foglalni. Szeretnénk visszamenni a gyökereinkhez, ez pedig a nu metal. Új köntösben szeretnénk ismét népszerűsíteni, más stíluselemekkel színesíteni. Egyszerű, húzós témák és gitárriffek, nem feltétlenül pozitív témájú dalszövegek. Utóbbiban nem feszegetünk olyan témákat, amikhez semmi közünk nincs, inkább azokról mesélünk, amiket átéltünk.

Tomi: Nem szeretem a klasszikus rockot. A nu metal mint stílus viszont magabiztosságot tud adni nekem.

Timi: Szeretem az egyszerűséget, az egyenességet. Ebben a stílusban nincsen melléduma, kavirnya, csak az őszinteség.

Finomítsunk a vádiraton: akad a zenétekben jó adag metalcore is. De segítsetek az igazságügyi orvosszakértőnek: mik (de)formáltak még titeket?

Tomi: A Children of Bodomot tudnám megemlíteni. Alexi Laiho rendkívüli hatással volt, és van is rám, mind a mai napig.

Timi: Dávid nevében is kijelenthetem, hogy a Linkin Park az, ami mindmáig mély nyomott hagyott bennünk, de külön kiemelném a Breakdown of Sanity-t is.

Márton: Ebből a szempontból kilógok a sorból, mert én inkább punk zenéket hallgattam, közülük is leginkább a Billy Talentet.

A beszélgetésünk apropóját szolgáltató képes nóta után mire számítson tőletek még a gyanútlan járókelő?

Timi: Az Angyalkönnyek c. klipen kívül még van egy lyrics videónk, a Lehelet. Úgy érezzük, hogy beindultunk, nem szeretnénk leállni. Már tervben vannak a további hanganyagok felvételei, valamint fix koncert időpontjaink is vannak.

A VIVA TV zárókérdése: hol találkozhatnak veletek legközelebb a rajongók? Mivel telik majd az együttes elkövetkező időszaka?

Timi: Jelenleg kettő koncertdátummal rendelkezünk. Augusztus 19-én Gödön fogunk fellépni az Evens zenekar mellett, valamint szeptember 10-én Gyálon a Dantes előzenekaraként. Igyekszünk minél több tehetségkutatóra jelentkezni, hogy minél több lehetőségünk legyen a fellépésekre, és hogy jobban megismerjenek minket.

Márton: Rengeteg próba, minél több fellépés, új dalok alkotása és felvétele, majd ezekhez a dalokhoz klipek készítése. Ha van elég kész saját dalunk, akkor kézzelfogható formátumban is szeretnénk majd terjeszteni. Mivel zenekaron belül nemcsak együtt zenélünk, hanem barátok is vagyunk, így ezt az értéket a zenekarozás mellett is szinten szoktuk tartani, szeretünk együtt lógni. Vannak mindig ötleteink...

A No One Inside bejutott a Hangfoglaló Magyarországról átkeresztelt "Öröm a zene" országos könnyűzenei tehetségkutató sorozat selejtezőjébe. A borsodiak a Roxiget Fesztivál augusztus 27-én Szigetszentmiklóson tartandó döntőjében kilenc másik feltörekvő brigád tagjaival csaphatnak össze.


 

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!