A pódiumbeszélgetésen oktatási szakértők osztották meg gondolataikat szülőkkel, nagyszülőkkel, pedagógusokkal, diákokkal. Az apropót a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezett őszi bevezetése adta. Amit – a szervező Padtársak álláspontja szerint – egy nyílt és széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetésnek kellett volna megelőznie.

– Az oktatás fontos, nemzeti ügy. Vitázni kell róla, hogy valóban a legjobb megoldás szülessen meg – hangsúlyozta Kónya Zsuzsanna, a Padtársak egyik képviselője. – Ha sok ilyen, a mostanihoz hasonló beszélgetést folytatunk, akkor elég erősek lehetünk, befolyásolni tudjuk a döntéshozókat, hogy ne vezessék be 2020 őszén ezt a kevesek által megtervezett, nem teljesen átgondolt alaptantervet – tette hozzá.

A Miskolci Herman Ottó Gimnázium 2016-ban az elsők között figyelmeztetett a problémákra, és most, négy évvel a nyílt levelük után, ismét mindenki számára elgondolkodtató kérdéseket fogalmaztak meg a NAT-ról, a közoktatásról. Február 6-án az iskola nevelőtestülete nyílt kérdéseket intézett a társadalomhoz. Egyebek mellett kifogást emelnek a magas tanóraszám, a diákok leterheltsége, a még több lexikális, leíró tananyag miatt. Pilz Olivér, a gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, a Tanítanék Mozgalom képviselője érdeklődésünkre elmondta, vitaindítónak szánták a dokumentumot.

– Szerintünk az új NAT nem javít a közoktatás helyzetén, sőt ront rajta, a túlterheltség fokozása miatt elsősorban – hangsúlyozta. – Nem tartjuk elfogadhatónak azt sem, hogy lényegében titokban készült el, nem volt széles körű és nyilvános egyeztetés róla.

A legfőbb aggályok egyike részükről, hogy a tervezet nem elég modern, és olyan tananyagmennyiséget ír elő, hogy amellett a 21. századi pedagógiai módszereket lehetetlen megvalósítani. – A diákokat tovább terheli, leginkább az otthoni munkát fogja növelni az alaptanterv – tette hozzá.

A diákok egy jelentős része azonban belebetegszik a nagy terhelésbe – állítja a Mű-Hely Líceum Alapítvány elnöke. Braun József, aki az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnökségi tagja, szerint se nem gyermek-, se nem tanárközpontú az új NAT. A 21. századi diákok sajátosságait kellene figyelembe vennie, arra, hogyan fordulnak ők a világ felé.

– A döbbenetes mennyiségű tananyag teljesen ellentétes ezzel. De miért kell tönkretenni a gyerekeket? Tele vannak szorongással, fejfájásra panaszkodnak… A tanárok terhelésén szintén semmit nem könnyít az új NAT – mondta.

Eddig több tízezren írták alá a NAT elhalasztását, illetve törlését szorgalmazó petíciót. Ehhez csatlakozhattak aláírásukkal a Padtársak Akadémia résztvevői is.