Társadalmi hackathon: 48 óra alatt kidolgozni a tökéletes terveket
A hackathon a techvilágból elindult módszer, informatikai területen használták eleinte – erre utal a hack szó. A maradék pedig a marathonra, miszerint egy hosszabb időtávot felölelő eseményről van szó.
A gyakorlatban úgy kell elképzelni, mint egy nagy tervezői bulit, ami közben azért komoly téttel bíró verseny is: programozók, szoftverfejlesztők, grafikusok és társaik összedugják a fejüket egy csapatban és az esemény végére előállnak egy szoftvertervvel, általában valamiféle díjazásért.
Társadalmi területen is működik
Ezt az alapötletet aztán átvette a szociális világ, és megszületett a társadalmi hackathon. Magyarországon a közösségfejlesztő szakma nyúlt először ehhez a módszerhez. Molnár Aranka, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület tagja elmondta, 2018. táján Észtországban szociális szolgáltatások megtervezésére használták először a társadalmi hackathont.
„Mi azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon jó új eszköz az emberek megszólítására” – utalt arra, hogy miért szervezték meg az első magyar társadalmi hackathont a Közösségfejlesztők Egyesületével. Olyan embereket vártak az ötletelésre, akik változást akartak elérni maguk körül és erre hajlandóak voltak rászánni 48 órányi közös gondolkodást.
A klasszikus recept az, hogy előzetesen ötleteket várnak a szervezők, amiket aztán szortíroznak és előkészítenek olyan állapotba, hogy tovább lehessen fejleszteni őket a megvalósíthatóság állapotáig. A résztvevő állampolgárok csapatokba állnak össze és két napon át szorosan együtt dolgoznak ennek eléréséért.
A szakember azt mondja, hogy idődimenzióban különbözik a társadalmi hackathon a részvételi demokrácia olyan eszközeitől, mint például a közösségi gyűlés vagy a közösségi beszélgetés. Míg utóbbiak elhúzódó közös gondolkodások, addig egy ilyen ötletmaraton estében 48 összefüggő óra áll rendelkezésre, hogy végigmenjen egy ötletfejlesztési folyamat.
Azt azért tudni kell, hogy egy szakértő mentor segít a végeredmény elérésében.
„Nem arról van szó, hogy összezárunk 6-8 embert, akik most találkoznak először, hanem kapnak egy segítőt” – hangzott el azzal a kiegészítéssel, hogy például a csapatépítést és a szakmai munkát is támogatja ez a személy.
Fesztivál is, verseny is
A 48 óra vége felé, miután elkészült egy prezentálható változata a kidolgozott ötletnek, szakmai zsűri értékeli az elvégzett munkát és visszajelzést ad a teljesítményről. Mindez kemény munkának és versenyhelyzetnek tűnhet, ami részben igaz is. Hogy ne legyen megfeszített és erőltetett a 48 óra, kísérőprogramok, például koncertek, játékok adnak lehetőséget a kikapcsolódásra.
Molnár Aranka azoknak ajánlotta a részvételt egy ilyen rendezvényen, akik társakat keresnek a saját ötletük kidolgozásához, vagy szeretnének másokkal arról gondolkodni, miként lehetne élhetőbbé tenni a hétköznapjaikat. Az már egy „mellékes” hozadéka a történetnek, hogy közben társakat, új kapcsolódásokat építenek ki a résztvevők.
Maga a megvalósítás pedig már egy újabb fázis, ami túl is lép a hackathon 48 óráján.
„Az ötleteket azok az emberek valósítják meg, akik kitalálták és kidolgozták őket. Nem az ötletmaraton szervezői” – mondta a szakember.
És hogy mindez miért érdekes most? Miskolc önkormányzata, a Dialóg Egyesület, illetve az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület május 6. és 8. között rendezi meg a Miskolci Ötletmaraton – Fesztivál és verseny 48 órában nevű rendezvényt, ami a társadalmi hackathon formulája mentén igyekszik olyan ötleteket gyűjteni és kidolgozni, amelyek élhetőbb hellyé teszik Miskolcot.
A szervezők ígérete szerint hamarosan több információval jelentkeznek a konkrétumokat illetően Facebook-oldalukon, illetve honlapjukon.
